A szerelem és a termékenység istennője mindenki figyelmét magára vonzza, bárhol is említik. Ezzel párhuzamosan még többet megtudhatsz az istennőről. Aphrodité és hírnevének alakulása az ókori görög történelemben.

Ki az az Aphrodité?

A görög mitológiában a szerelem istennője, Aphrodité istennő, az Olümposz tizenkét istenségének egyike, a szerelemmel, a szépséggel és a termékenységgel volt kapcsolatban. Később a rómaiak felvették a panteonjukba, és átnevezték Vénusznak.

Az istennő eredete a görög mitológiában

A legrégebbi görög mítoszok szerint a szerelem istennője akkor született, amikor Kronosz titán levágta apja, Uránusz nemi szerveit, és a tengerbe dobta őket. Ő az Uránusz spermája és a tenger érintkezésének eredménye. A víz felszínén felgyülemlett habból Aphrodité teljesen kifejlődve bukkant elő.

Mit jelent Aphrodité

Neve az afrosz, a görög hab szóból származik. Egy másik születési mítosz szerint az istenek uralkodójának, Zeusznak és egy Dione nevű kisebb istennőnek a lánya.

A regények

Aphrodité szerelemhez való kötődését tükrözi a szerelmi viszonyairól szóló számos történet. Héphaisztosz, a tűz és a kovácsok istene volt a férje. Bár gyakran voltak szerelmi viszonyai és gyermekei más istenekkel, például Árésszel, Hermésszel, Poszeidónnal és Dionüszosszal, féltékeny férje haragját kívánta.

Gyermekek

A szerelem istennőjének számos gyermeke közül megemlíthetjük Deimoszt és Phoboszt, akiket Árésszel nemzett, valamint Erixet, Poszeidón fiát. Ezenkívül ő volt az anyja a római hősnek, Aeneasnak is, akit Anquises pásztorral szült.

Aphrodité szerelme, amely vitát generált

A gyönyörű ifjú Adonisz volt Aphrodité másik nagy szerelme. Perszephoné, az alvilág istennője is beleszeretett a fiatalemberbe, amikor találkozott vele, amikor az egy vadkan által megölt vadkan után az alvilágba érkezett.

Adonisz halála nem csorbította Aphrodité iránta érzett vonzalmát, és heves vita kezdődött a két istennő között. Zeusz úgy oldotta meg a konfliktust, hogy utasította az ifjút, ossza meg idejét a két istennő között.

Aphrodité és a trójai háború

Az istennő szerepe volt az egyik tényező, amely a trójai háború kezdetéhez vezetett. Thetis és Peleus házassága alatt megjelent a viszály istennője, és egy almát dobott a legszebb istennőnek, ami Héra, Athén és Aphrodité közötti vitához vezetett.

Hogy elkerülje a konfliktust, Zeusz a trójai herceget, Páriszt nevezte ki bírónak a versenyben, így őt kényszerítette arra, hogy eldöntse, melyik a legszebb a három istennő közül. Mindegyik istennő megpróbálta megvesztegetni Páriszt nagylelkű ajándékokkal, de az ifjú herceg Aphrodité ajánlatát találta a legjobbnak, hogy a világ legszebb nőjét adja.

Párisz és Aphrodité

Párisz Aphroditét nyilvánította a legszebb istennőnek, és ő beváltotta ígéretét, amikor segített neki elnyerni Heléna, Menelaosz spártai király feleségének szerelmét. Miután elnyerte a lány szerelmét, Párisz elrabolta Helénát, és magával vitte Trójába. A görögök visszaszerzésére tett kísérletei a trójai háborúhoz vezettek.

A szerelem istennőjének hatása a háborúra

Aphrodité a háború tíz éve alatt is befolyásolta az eseményeket, a konfliktus különböző szakaszaiban segítette a trójai katonákat.

Közben Héra és Athén, akiket még mindig sértett Párisz választása, a görögök segítségére sietett.

Aphrodité mítosza kontextusban

A görög panteonba való felvétele más istenekhez képest későn történt, és jelenlétét valószínűleg a hasonló istennőkkel rendelkező közel-keleti kultuszokból vették át.

Aphrodité és Astarte mítoszai hasonlóak egy fiatalon elhunyt, jóképű ifjú szerelmessel (Adonis) való kapcsolatukról. Ez a történet Aphroditét mint a termékenység istennőjét a növényzet istenével kapcsolja össze, akinek az élők világába való be- és kilépése a betakarítás ciklusát jelképezi.

Aphrodité szépségének fontossága az ókori görögök idejében

Az ókori görögök nagy jelentőséget tulajdonítottak a fizikai szépségnek, mert úgy vélték, hogy a fizikai test az elme és a lélek tükörképe. Más szóval, az ókori görögök szerint a szép ember nagyobb valószínűséggel rendelkezik kívánatosabb szellemi képességekkel és személyiségjegyekkel.

Információt szeretnék kapni a pszichoanalízis tanfolyamra való beiratkozáshoz. .

Olvassa el továbbá: A karakter fogalma: mi az és milyen típusok

Egyéb nevek

Az egész nyugati világban Aphroditét a szerelem és a szépség szimbólumaként ismerik el. Aphroditét azonban különbözőképpen értelmezik, születésének két különböző változata alapján.

Aphrodité Urania: Az Uránusz égi istentől született égi alak, a spirituális szerelem istennője.

Aphrodité Pandemos: Zeusz és Dione istennő egyesüléséből született, a szerelem, a vágy és a tiszta testi kielégülés istennője.

A szerelem istennőjét származása miatt gyakran társítják a tengeri habokkal és kagylókkal, de galambokkal, rózsákkal, hattyúkkal, delfinekkel és verebekkel is kapcsolatba hozzák.

A szerelem istennője a művészetben és a mindennapi életben

Számos ókori író művében megjelenik. Születésének legendáját Hésziodosz Teogónia című művében meséli el. Vergilius eposzában, az Aeneisben Aphrodité és fia, Aeneas áll a cselekmény középpontjában. Nem mellesleg az istennő a görög szobrász, Praxitelész leghíresebb alkotásának, az Aphroditének is témája. Bár ez a szobor elveszett, az istennő sokak által ismertmásolatok készültek.

Művek és filmek

Aphrodité állt Sandro Botticelli reneszánsz festő egyik leghíresebb alkotásának, a Vénusz születésének (1482-1486) középpontjában is. A modern nyugati kultúrában azonban Aphrodité és római megfelelője, Vénusz továbbra is a női szépség ideálját képviseli. Olyan filmekben szerepelt karakterként, mint pl.: Aphrodité és Vénusz:

• "Münchhausen báró kalandjai" (1988);
• a televízióban a "Xena: Harcos hercegnő" című sorozat (1995-2001) szereplőjeként;
• "Herkules: Legendás utazások" (1995-1999).

Kuriózumok

A sok érdekesség közül kiválasztottuk a leghíresebbeket, nézd meg őket.

• Aphrodité állítólag nem volt gyermekkorú, mert minden ábrázolásán és képmásán felnőtt és felülmúlhatatlan szépségű volt.
• A Naprendszer második bolygóját, a Vénuszt a rómaiak azért nevezték így, mert ezt a "csillagot" (ahogy akkoriban nevezték) Aphroditével azonosították.
• Aphrodité a férfias Arész istent, a háború istenét kedvelte. Emellett szenvedélyes kapcsolatot ápolt Adonisszal, az örökké fiatalon megmaradó, félelmetesen jóképű istennel.
• Aphrodité soha nem volt gyermek, mindig felnőttként ábrázolták, meztelenül és mindig szépnek; minden mítoszban csábítónak, bájosnak és hiúnak ábrázolták.
• A homéroszi himnuszban (a görög mitológia istenségeit himnuszokkal) a 6-os számot a szerelem istennőjének szentelték.

Végső megfontolások

Végül Aphrodité, mint láthattuk, nagyon elismert istennő, mert mindig a legszebb volt. Emellett mindig konfliktusokat okozott a többi istennő között, mert felhívta magára az összes isten figyelmét.

Aphrodité nincs valódi képe, csak a legszebbnek ábrázolják. Ha tetszett ez a cikk, és szeretnél más témákat is olvasni, iratkozz fel online tanfolyamunkra a klinikai pszichoanalízisről. Hiszen tanfolyamunk segít a lehetőségeid kibontakoztatásában.