Ebben a cikkben áttekintést nyújtunk Freud álomelméletéről és az álomértelmezés fogalmainak tisztázásáról.

Freud álomelméletének megértése

Az elmélkedést Sigmund Freud "Az álmok értelmezése" című leghíresebb műve után adta ki, és "Az álmokról" címmel Sigmund Freud teljes pszichológiai műveinek brazil standard kiadásának (1900-1901) V. kötetében található.

A szerző egy másik művet is kidolgoz, amelyben didaktikusabb kiegészítést nyújt az álmok értelmezése című fő művében korábban elhangzott tartalom jobb megértéséhez.

Nyilvánvaló és rejtett tartalom

Két fogalom megértését kínálja, amelyek szerint a manifeszt tartalom megfelelne az álom tartalmának a páciens emlékezetében lévő beszámolónak, de a valódi jelentése rejtve marad. A látens tartalom viszont az a tartalom, amely a páciens beszámolója és asszociációinak megfejtése után jön elő, onnan kerülhet elő az elfojtott tartalom.

Freud e megértés után kezd kérdéseket felvetni azzal kapcsolatban, hogy ez a látens tartalom végül hogyan alakul át manifeszt tartalommá, és éppen ellenkezőleg, ebben az esetben az analízis folyamata és az asszociációk biztosítják, hogy ez a tartalom lappangóvá váljon.

A szerző az álommunka fogalmát hozza, amely a pszichés tevékenységek agglomerációja közepette zajlik, amelyben a látens tartalomnak ez a manifeszt tartalommá való átalakulása történik, az alany nem emlékszik az álomra, vagy torzítva emlékszik rá, gyakran felismerhetetlenül.

Freud álomelemzése és álomelmélete

Az analízis munkájaként behozott kifejezés viszont az álom e munkájának visszafordításában állna, hogy ez a manifeszt tartalom lappangóvá váljon.

Ha ebben a szövegben megismétlődik valami, amit az álmok értelmezésében már leírtak, az a gondolat, hogy az álom egy néha elfojtott vágy megnyilvánulása, "az álom egy (elfojtott) vágy (rejtett) megvalósulása" (1900a, 145. o.).

Rámutatnak arra, hogy ezzel a vággyal kapcsolatban a gyerekeknél gyakran előfordul, hogy az álomban a vágy leírásával világossá válik, míg a felnőtteknél ez sokkal nehezebb a cenzúra által végzett álommunka miatt.

Álom mechanizmusok

Freud szerint az álomban öt fő mechanizmus játszódik le, amelyek lehetővé teszik ezt az álommunkát. A sűrítés több elem egyetlen elembe való csoportosítása lenne, mint például képek és gondolatok, ezek a páciens asszociációin keresztül kerülnek felszínre az álom elemzéséből, ha hagyják, hogy megfigyeljék a tömörítés vagy sűrítés jelenségét, amelyet az álommunka használt, hogy összegyűjtse ezeket a töredékeket.

Fontos hangsúlyozni, hogy amellett a jelentőség mellett, amelyet a sűrítés gyakorol az álmok munkájában, ugyanilyen módon megtalálható a sítusok, a lappangások és a tünetek kialakulásában is.

A kiszorítás egy másik mechanizmus, az álommunkában úgy működik, hogy a legjelentősebb gondolatokat járulékos gondolatokkal helyettesíti, ez a fontos tartalom elmosódik, és a vágy megvalósulása elrejtőzik. Létezik a reprezentativitás vagy reprezentáció eljárása is, amely az a folyamat, amelynek során az álom gondolatai képekbe, többnyire vizuális képekbe kerülnek át.

A másodlagos kidolgozás

A másik az a másodlagos elaboráció lenne, amely az álom kialakulását kíséri minden egyes szakaszban, ez a hatás akkor jelentkezik, amikor az ember éber állapotban próbál emlékezni az álomra vagy beszámolni róla, ebből az emlékezési kísérletből próbál egy koherensebb és egyben racionálisabb homlokzatot létrehozni, a tartalom bizonyos deformálódása történik, de ettől a másodlagos elaborációtól a forgatókönyv hozzáférhetővé válikelemezze az elfojtott vágyat, amely az álom valódi jelentését rejti magában.

A dramaturgia 1901-ben került be Sigmund Freud Álomfejtés című könyvének másik kiadásába. Ez egy olyan mechanizmus, amelyet egy gondolat szituációvá alakítása határoz meg, és amely a színházi rendező munkájához hasonlónak nevezhető, aki egy írott szöveget transzponál, hogy az írott szöveg reprezentációját hozza színre.

A nap maradékai

Az álmok eseményei származhatnak az álom napján vagy előző napjain történt eseményekből, Freud ezeket napszaki maradványoknak nevezi, ezek szoros vagy nem szoros kapcsolatban állnak a tudattalan vágyakkal, amelyek az álomban megnyilvánulnak és végül teljesülnek.

Az álmok kapcsolódhatnak a valós életben megtörtént közelmúltbeli tartalmakhoz, és megjelenhetnek tárgyak, forgatókönyvek, emberek stb. formájában. Ezek a tartalmak bizonyos mértékig befolyásolták az álom későbbi elemzését.

Információt szeretnék kapni a pszichoanalízis tanfolyamra való beiratkozáshoz. .

A cenzúra és helye Freud álomelméletében

A cenzúra fő célja az eredeti vagy manifeszt álom deformálása. Ez egy olyan sajátos instancia lenne, amely a tudattalan és a tudatos viszonylatában határeset, amely csak azt engedi át, ami kényelmes és valamilyen módon kellemes, míg a többi bebörtönözve marad, ez a cenzúra által figyelmen kívül hagyott tartalom az elfojtás állapotában marad, és az elnyomottat alkotja.

Az alvás során a cenzor végül enged a védekezésből, lazít a tartalom fáradságos megfigyelésén és cenzúrázásán, lehetőséget adva az elfojtott tartalomnak, hogy az álom formájában a tudatba kerüljön. Ragaszkodni kell ahhoz a kérdéshez, hogy a cenzúra nem teljesen elfojtott, még az álmokban sem, szükség van arra, hogy az elfojtott bizonyos módosításokon menjen keresztül, hogy ne ütközzön a cenzúrával, és létrejön a kompromisszum.

Freud szerint az álmok látens tartalma az erotikus vágyak megvalósulásához kapcsolódhat, pontosan az elfojtott infantilis szexuális vágyakhoz, amelyek a szerző által oly sokat kutatott és kidolgozott infantilis szexualitással kapcsolatban gyakoriak.

Az álom tartalma

Az álomnak ez a manifeszt tartalma a cenzúrának köszönhetően deformált vagy disszimulált marad, és csak az elemzésben, az analízis munkája révén kerülhet elő, hogy lelepleződhessen.

A szimbólumok létrehozása az álmokban segít az álmodó alanynak, hogy megszabaduljon a cenzúrától, és bizonyos tisztaságot kölcsönöz az álomban megjelenő szexuális ábrázolásoknak. Freud kétféle szimbólumot különböztet meg, az egyetemes szimbólumokat és az egyéni szimbólumokat.

Az univerzális szimbólumok egyfajta "álomkulcs" lennének, amelyeket a társadalom már az ókor óta használ, univerzális jelentésük van, amely mindenki számára hasznos, míg az egyéni szimbólumokkal kapcsolatban ezek az egyes álmodók sajátjai és egyediek, az egyesek sajátos tartalma.

Az álmok értelmezése

Az álmok értelmezésével kapcsolatban figyelembe kell venni mind az egyetemes szimbólumokat, amelyek már tartalmaznak egyetemes jelentést abban a kultúrában, amelybe az ember beilleszkedik, de túl kell lépni azon a tartalmon, amely az analizált személy szabad asszociációin keresztül jön létre, amelyek az álmodott tartalom jelentésének szubjektivitását hordozzák a számára.

Végső megfontolások

Összefoglalva, az álmok messze túlmutatnak az egymástól független dolgokon, olyan üzeneteket hozhatnak a tudattalanból, amelyek segítenek az emberi psziché megértésében, és értelmezésük az önismeret alapvető eszköze is.

Freud ebben a sajátos szövegben az álomfejtés legismertebb művének, az álomfejtésnek fontos technikai fogalmait ismerteti meg, didaktikus módon tisztázva azokat, amelyek rendkívül fontosak az álomfejtés technikájának az analízis során történő alkalmazása szempontjából.

Ezt a cikket Bruno de Oliveira Martins, klinikai pszichológus, magán CRP: 07/31615 és az online platform Zenklub, terápiás társ (TA), a Klinikai Pszichoanalízis Intézet (IBPC) pszichoanalízis hallgatója írta, elérhetőség: (054) 984066272.