Freud a hisztériával kapcsolatos tanulmányai és a klinikai gyakorlat megfigyelései révén felismerte a gyermekkori szexualitás nagy befolyását a pszichés apparátus fejlődésére. Olvasson tovább, és értse meg a megoldatlan Ödipusz-komplexust.

Az Ödipusz-komplexus

Freud idővel megértette, hogy hisztérikus páciensei gyermekkoruk egy bizonyos pontján szexuális vágyakat tápláltak szüleik iránt. Ezt a vágyat a páciensek legtöbbször elfojtották, mert az társadalmilag erkölcstelen volt.

Freud leveleken keresztül számolt be orvos barátjának, Fliessnek arról, hogy Mathilde-ról, saját lányáról álmodott, és miután a ennek az álomnak az elemzése megállapította, hogy valóban van egy tudattalan vágy a gyerekek számára a szüleik iránt.

Freud az édesanyja iránti érzéseit és apja féltékenységét is elmesélte gyermekkorában. Ettől kezdve kezdett kialakulni egy, a pszichoanalízis számára nagy jelentőségű fogalom: az Oidipusz-komplexus.

A pszichoszexuális fejlődés szakaszai

Az Oidipusz-komplexus jobb megértéséhez szükséges egy kicsit ismerni a pszichoszexuális fejlődés Freud által felállított szakaszait.

• 1. szakasz: Orális - ahol a száj a libidinális kielégülés középpontjában áll. Születéstől kétéves korig.
• 2. szakasz: anális - ahol az anális régió a libidinális kielégülés középpontja. 2 évtől 3 vagy 4 évig.
• 3. fázis: fallikus - A libidinózus vágyak, még ha tudattalanul is, a szülők felé irányulnak. 3-4 éves kortól 6 éves korig. A többi fázishoz hasonlóan a fallikus fázis is alapvető fontosságú a gyermek fejlődése szempontjából, mert itt lép fel az Ödipusz-komplexus.

A kifejezés eredete és a megoldatlan Oidipusz-komplexus

Az Oidipusz-komplexus kifejezés Szophoklész görög tragédiájából származik: Oidipusz, a király. A történetben Laiosz, Théba királya a delphoi jósdától megtudja, hogy fia megöli őt, és feleségül veszi feleségét, azaz saját anyját. Ennek tudatában Laio azzal a céllal adja át a csecsemőt, hogy hagyják magára, és halálát okozza.

A gyermeket megsajnálva, a gyermek elhagyásáért felelős férfi hazaviszi. Ez a férfi és családja azonban nagyon szerény, és nem engedhetik meg maguknak, hogy felneveljék, ezért végül elajándékozzák a gyermeket. A gyermek végül Pollibónál, Korinthosz királyánál marad. A király fiaként kezdi el nevelni.

Később Oidipusz rájön, hogy örökbe fogadták, és nagyon összezavarodva végül elszökik. Útközben Oidipusz találkozik egy férfival (biológiai apjával) és útitársaival.

A kapott hírektől feldúltan Oidipusz megöli az összes férfit. Így a jóslat első része valóra válik. Oidipusz, anélkül, hogy tudná, megöli apját.

A megoldatlan Ödipusz-komplexus és a Szfinx rejtélye

Szülővárosába, Thébába érkezve Oidipusz egy szfinxszel találkozik, amely olyan kihívást tesz fel neki, amelyet eddig még senki sem tudott megoldani.

Miután megfejtette a Szfinx rejtélyét, Oidipuszt Théba királyává koronázták, és feleségül veszi Jókaszté királynőt (saját anyját), beteljesítve ezzel a jóslat második részét. Miután konzultált a jósnővel, és felfedezte, hogy sorsa beteljesedett, Oidipusz kétségbeesetten kiszúrja a saját szemét, és Jocasta, az anyja és felesége megöli magát.

Az Oidipusz-komplexus aspektusai

Köztudott, hogy az Ödipusz-komplexus a pszichoanalízis egyik alapvető freudi fogalma. Az Ödipusz-komplexus tudattalan és átmeneti, a szülőkhöz kötődő késztetéseket, érzelmeket és reprezentációkat mozgósító. Amint a baba megszületik, libidóját az anyjával való kapcsolatába vetíti, de az apa megjelenésével ez a baba rájön, hogy nem ő az egyetlen az életében.

Az apa jelenléte érzékelteti a gyermekkel a külső világ és a korlátok létezését az anya-baba kapcsolatban. Így a szülőkkel való kapcsolatban az érzések ambivalenciája jön létre, ahol a szeretet és a gyűlölet egyszerre tapasztalható.

A megoldatlan Ödipusz-komplexus a fallikus fázisban kezdődik.

A fiú fenyegetve érzi magát az apja által az anyjával való kapcsolatában, ugyanakkor megérti, hogy az apa erősebb nála. Ekkor a Kasztrációs komplexus. A fiú azt hiszi, hogy az apja kiheréli, mert az anyját akarja.

Ebben a fázisban a gyermek felfedezi a férfias és a női test közötti különbséget. Így a fiú az apjához fordul, vele szövetkezik, és megérti, hogy ez az egyetlen módja annak, hogy leküzdje ezt a konfliktust.

Electra Complex

A lány esetében (Elektra-komplexus Jung szerint) úgy véli, hogy mindenki fallosszal születik, ebben az esetben az övé a csikló lenne. Az anya nagyon fontos szerepet játszik az életében, de amikor a lány rájön, hogy a csiklója nem az, aminek hiszi, az anyát fogja hibáztatni a fallosz hiánya miatt, és az apához fordul, azt gondolva, hogy ő meg tudja adni neki azt, amit az anya nem.

Információt szeretnék kapni a pszichoanalízis tanfolyamra való beiratkozáshoz. .

Vagyis míg a fiúban a kasztráció az apával való szövetségre készteti, és kilép az Oidipusz-komplexusból, addig a lányban a kasztráció a nőies Oidipusz-komplexusba (Elektra-komplexus) való belépésre készteti.

Záró megjegyzések

A fiú számára a kasztrációs komplexus veszteséget, a lány számára pedig nélkülözést jelent. Az apa mind a fiú, mind a lány számára más-más reprezentációval bír.

A lány felismeri és elismeri a kasztrációs komplexust, míg a fiú fél tőle. Így a férfi szuperego hajlamosabb szigorúbb és rugalmatlanabb.

Mindezek a szakaszok normálisak, és gyermekkorban meg kell élni őket. Ha túljutunk rajtuk, akkor a gyermek érettséget és jó érzelmi és pszichoszexuális fejlődést kap.

Ezt a cikket a szerző Thais Barreira ( [email protected] ) írta. Thais filozófiából szerzett alapdiplomát, és Rio de Janeiróban leendő pszichoanalitikus lesz.