Tudod, mit jelent szuperego Ha még mindig nem tudod, olvasd el ezt a cikket, amit készítettünk neked! Ismerd meg a többi személyiségrendszer néhány jellemzőjét is, és nézd meg, hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Szóval, olvasd el most!

Mi a szuperego?

A szuperego vagy szuperegó Sigmund Freud (1856 - 1939) osztrák pszichoanalitikus által megalkotott kifejezés. Freud számára a szuperego vagy superego jelentése, hogy az, aki felelős tetteink és gondolataink megítéléséért.

A szuperego az elménkben jelenlévő személyiségrendszerek egyike. A személyben a lelkiismeret, a szégyen és a bűntudat érzései, valamint a társadalom erkölcsi és kulturális követelményeinek tárolása származik belőle.

A pszichoanalízisben a szuperegó másik jellemzője, hogy a szüleink internalizált hangját tartalmazza, vagyis a szüleink által előírt tilalmakat, korlátokat és tekintélyt. Ez egy olyan struktúra, amely mindig megmondja nekünk, hogy mit kell tennünk az erkölcsi előírások és ideálok alapján.

Elmélet a pszichikai apparátus szerkezetéről

Freud 1900-ban jelentette meg Az álmok értelmezése című könyvét, amelyben először mutatja be a pszichikai apparátus szerkezetének elméletét. Ebben az elméletben három rendszer van: a tudattalan, a tudatalatti és a tudatos.

A tudattalanban számos olyan elem van, amely nincs jelen a tudat jelenlegi terében. Ez azért történik, mert ezeket az elemeket elfojtották vagy cenzúrázták, akár önként, akár akaratlanul.

Az előtudat olyan elemekre utal, amelyek a tudat számára könnyen hozzáférhetőek, azonban a tudat aktuális pillanatában nincsenek jelen. Végül a tudatos az aktuális pillanat, a most, amely külső és belső információkat kap.

Második elmélet a pszichikus apparátus szerkezetéről

1920 és 1923 között Freud bemutatta a második elméletet a pszichikai apparátus felépítéséről. Ebben az elméletben van: az id, az ego és a szuperego vagy felettes én. A szuperego az id-vel és az egóval együtt alkotja a személyiségrendszereket.

Az id azonnali, mert az örömelv uralja. Ez tárolja a pszichikus energiát, amelyben megtaláljuk az élethajtást (Erósz) és a halálhajtást (Tannatos). Az élethajtás irányítja viselkedésünket, míg a halálhajtás önpusztító.

Az ego felelős az egyensúly fenntartásáért az id igényei és a szuperego normái között. A realitás elve irányítja, ezért egészséges módokat keres arra, hogy segítse az id-t vágyainak kielégítésében. Nem hagyja azonban figyelmen kívül a szuperego eszményeit.

A pszichikus apparátus szerkezetére vonatkozó elméletek közötti kapcsolat

Mint korábban láttuk, a pszichikai apparátus szerkezetéről szóló első elméletben létezik a tudatos, az előtudatos és a tudattalan. Ezek az elemek dinamikus kapcsolatban állnak a második elméletben szereplő id-vel, egóval és szuperegóval vagy superegóval.

Az első elmélet fogalmai úgy tekinthetők, mint egy jéghegy. A tudattalan teljesen el van merülve, a tudatalatti a víz alatt van, a felszín közelében. A tudatos pedig teljesen szem előtt van, kitéve.

Az ego és a szuperego viszont a tudatos, a tudatalatti és a tudattalan elemeivel rendelkezik, dinamikus kapcsolatot alkotva, amely a megélt helyzeteknek megfelelően váltakozik.

A pszichoszexuális fejlődés szakaszai

Freud egy másik elmélete szerint a személy testi és lelki érése a pszichoszexuális fejlődés fázisait követi. Ezek a fázisok öt szakaszra oszthatók:

• szóbeli;
• anal;
• fallikus;
• késleltetés;
• és végül a nemi szervek.

A gyermekkorban a szexuális funkció a túléléshez kapcsolódik. Az évek során minden fázis az erotizálódás egy-egy zónájába esik, mint például a száj, a végbélnyílás és a nemi szervek. Mindegyikben egy-egy vágy kielégítésére irányuló törekvés van, mint például az evés és a kiürítés.

Csak a genitális fázisban, azaz a pubertás után, ezek a vágyak nem a személy kizárólagos fiziológiai szükségletéhez kapcsolódnak. Hanem egy másikkal megosztva, a szaporodás és az örömszerzés érdekében.

Információt szeretnék kapni a pszichoanalízis tanfolyamra való beiratkozáshoz. .

Oidipusz-komplexus és a szuperegóval való kapcsolat Freudnál

A pszichoszexuális fejlődés fallikus fázisában, 3 és 5 éves kor között következik be az Ödipusz-komplexus néven ismert esemény, amely megalapozza az egyén személyiségét.

Az Oidipusz-komplexus során a fiú az anyára, a lány pedig az apára vágyik, így a fiú az apát riválisnak, a lány pedig az anyát riválisnak látja. Nem lesz megoldás erre az akadályra, így ezek az érzések a tudattalanba kerülnek.

Ez a szuperego egyik első funkciója: az Ödipusz-komplexus elfojtása. Megparancsolja a személynek, hogy nem viselkedhet így. Ezért ebben a pillanatban keletkezik a szuperego.

Az Oidipusz-komplexus után: lappangási idő

Az Ödipusz-komplexus eseménye után következik a pszichoszexuális fejlődés következő szakasza, az úgynevezett latencia. 5 és 12 éves kor között zajlik, vagyis a pubertáskor kezdetével ér véget.

Ebben a fázisban az ego alakítja ki az erkölcsről alkotott fogalmakat, valamint a szégyen és a visszataszítás érzését. Ráadásul ebben a fázisban a fallikus fázisban be nem teljesült szexuális vágyakat a szuperego elnyomja.

Ebben a szakaszban a gyermek azt is kezdi megérteni, hogy bizonyos személyes kívánságok nem teljesítése fontos ahhoz, hogy a csoport elfogadja. Ez az az időszak, amikor elkezd szocializálódni, és értékelni kezdi azt a cselekedetet, hogy megosztja a holmiját más emberekkel.

A szuperego egyéb jellemzői

A szuperego a többi személyiségrendszertől függetlenül cselekszik, mert az id és az ego kielégítési kényszerén felül áll. Ezáltal önmegfigyelő pozícióba kerül, mert a szuperego állandó éberségben van az id és az ego vágyait és cselekedeteit illetően.

Egy személy szuperegója tükrözi annak a személynek a szuperegóját, aki létrehozta, és a családi generációkon keresztül öröklődő ítéletekből, értékekből és hagyományokból áll, valamint a személyt körülvevő társadalmi és kulturális normákon alapul.

A szuperegó vagy superego szintén felkarolja az eszményeinket, a büszkeség és az önszeretet érzését keltve. A szuperego azonban úgy is működhet, hogy bűntudatot ébreszt, ha erkölcseink és eszményeink ellen cselekszünk.

Végső megfontolások

A szuperego vagy a superego jellemzőinek ismerete fontos önismeretünk fejlesztéséhez. Ahhoz, hogy egyensúlyban legyünk, tudni kell adagolni az id akaratát, foglalkozni az egóval és a superegón keresztül önmegfigyelést végezni.

Ha elmélyítheti ismereteit a szuperegóról, valamint más freudi elméletekről, vegyen részt online pszichoanalízis tanfolyamunkon. Így többet megtudhat a személyiségrendszerek egyes összetevőinek jellemzőiről, és többet megérthet önmagáról.

Információt szeretnék kapni a pszichoanalízis tanfolyamra való beiratkozáshoz. .