Mind fizikailag, mind mentálisan képesek vagyunk struktúránk megosztására. Ezt megtehetjük szándékosan vagy nem szándékosan. Általában ez a szétválasztás egy adott lény vagy tárgy megváltoztatásának képtelensége vagy szükségessége miatt történik. Jobban megérti ezt a javaslatot, ha megmutatjuk, hogy mit jelent a hasítás szinonimái és példái.

Mi az a hasítás?

Röviden, a hasadás egy tárgy vagy gondolat specifikus feldarabolódása, ami a tárgy vagy gondolat megváltozását okozza. A fogalom különböző nézőpontokból vizsgálja ezt a változást, mind a méretét, mind az elem jelentését illetően. Így a fogalom használata saját identitást nyer, amikor a:

Pszichológia

A pszichológia szerint ez az a jelenség, amely annak a képtelenségnek felel meg, hogy valaki pozitív és negatív részét egy reális egész részeként gondoljuk el.

Politika

A politika esetében a kifejezés a társadalmi csoportok vallási, kulturális, ideológiai, etnikai vagy politikai okokból történő megkülönböztetésének felel meg.

Ásványtan

Ebben a keretben a fogalom olyan eszközökből áll, amelyekkel az ásványokat jól elhelyezett párhuzamos síkok szerint osztják fel.

Nyelvészet

Ami a nyelvészetet illeti, a hasadás akkor következik be, amikor egy mondat kettéválik.

Embriológia

Ebben az esetben a sejtosztódás az embriókban zajló sejtosztódás, amely hozzájárul a fejlődésükhöz.

Genom

A hasítás itt a DNS-sel kezdődő géntechnológiának felel meg.

A hasadás szinonimáját keresve találjuk a szétválasztás, elidegenedés, szétválasztás, szétválás, szétválás, szétdarabolás, szétdarabolódás, szétválás, szétválás, frakcionálás, feldarabolás stb. szinonimáit.

A hasadás a pszichoanalízisben

A hasadás, az eredeti német nyelven Spaltung egy olyan belső védekezés, amely polarizálja a meggyőződéseket és a cselekedeteket, és szelektív a negatív vagy pozitív tulajdonságok tekintetében. Freud és más szerzők is alkalmazták a kifejezést, hogy az ember megosztottságáról beszéljenek. Ezt főként a pszichopatológiák, például a kettős személyiségű betegek tanulmányozása során tették.

Mivel a tudat váltakozó kibontakozása létezik, a pszichoanalitikusok két, egymást figyelmen kívül hagyó személyiség együttélését védték. Olyannyira, hogy a hisztéria tünetegyüttesét a tudat különálló pszichikus részeket alkotó hasadásának igazolásaként ismerték el.

A hisztériakészlet e megosztó vonásának eredete és célja azonban még mindig nem tisztázott. Érdemes elmondani, hogy a a tudat recalcitus révén történő szétválasztásának freudi nézete megerősödik az eltérő értékelés miatt. Freud e felfogása ellentétben áll más tudósok szemléletével, akik a "pszichológiai szintézis gyengeségének" vagy a "hipnoid hisztériának" a létezésére mutattak rá.

Freud víziója

Freud szerint a hasadás egy konfliktus eredménye. Bár a pszichoanalitikus számára leíró értékkel bír, magyarázó tartalma sem releváns. Azonban, ennek a megosztottságnak a létezése felveti azt a kérdést, hogy miért és hogyan válik el a tudatos szubjektum a reprezentációitól. .

Freud is használta a szót Spaltung a tudattalan felfedezése óta az intrapszichikus osztódást érintő tanulmányoknál. Saját munkáiban azonban csak epizodikusan használta ezt a német kifejezést a pszichikus apparátus szisztematikus elkülönülésének tanulmányozására. E rendszer mellett az egoikus instanciákat és a kibontakozást is bevonta ennek az eszköznek a használatába.

Freud vs Bleuler

Paul Eugen Bleuler, svájci pszichiáter használta a Spaltung az úgynevezett skizofrénia tüneteinek magyarázatára. A kifejezés Spaltung A különböző asszociatív csoportokra való mentális hasadást tehát úgy fogja fel, mint egy elsődleges asszociatív gyengeség miatt szétesett pszichikus részt.

Bleulerrel ellentétben Freud kritizálja a skizofrénia itt felvetett alkalmazását, nem veszi át a pszichiáter elképzelését. Ennek ellenére élete vége felé új szemlélettel veszi fel a pszichés megosztottságról szóló elképzelést, ha összehasonlítjuk ifjúkorához képest.

Információt szeretnék kapni a pszichoanalízis tanfolyamra való beiratkozáshoz. .

Ego hasadás

Freud az énhasadással kapcsolatos megközelítését a pszichózisok és a fetisizmus tanulmányozásával kezdi. A pszichoanalitikus szerint ezek a rendellenességek világosan megmutatják a külső valóság és az én közötti kapcsolatot. Freud ezen keresztül védte egy sajátos mechanizmus létezését, a Verleugnung ahol a prototípus a kasztráció elutasítása.

Freud szerint minden pszichózisban két pszichés beállítódás van, az egyik a valóságot figyelembe veszi, a másik pedig elszakítja az egót attól. Ez a fajta hasadás azonban nem éppen az ego védelmét jelenti, hanem a két védelmi folyamat együttéléséhez vezető út. Míg az egyik a valóság felé fordul és elutasítja azt, addig a másik a hajtás felé irányul, a neurotikus tünetek létrehozásában feleslegesnek bizonyul.

Ha a pszichoanalitikus személyiségelméletet nézzük, akkor egy ellentétes és egymástól független pszichés attitűdökkel rendelkező szubjektumot érzékelünk. Freud ezért megpróbálja kidolgozni a visszahatás új modelljét, az én rendszeren belüli hasadását használva az instanciák közötti hasadás helyett. Bár ez a folyamat nem köt kompromisszumot az ellentétes attitűdök között, egyidejűleg fenntartja őket anélkül, hogy dialektikus kapcsolatot hozna létre. .

Tárgyak hasítása

A Melanie Klein által megalkotott elképzelés az én-hasadással a szorongással szembeni primitív védekezésként azonosítja. A destruktív és erotikus impulzusok által megcélzott tárgy "jó" és "rossz" között oszlik meg, ami a kivetítésekben és introjekciókban független sorsokat eredményez. Ily módon az én hasadása aktívan részt vesz a depressziós és paranoid-skizoid helyzetben, a totális tárgyra összpontosítva.

A kleiniánus iskola szerint a tárgy hasadását követi a korrelatív én-hasadás "jóra" vagy "rosszra", mert az én a tárgyak introjekciója révén alakul ki. Ebből láthatjuk, hogy Melanie elképzelései rámutatnak Freudnak a szubjektum-objektum viszonyra vonatkozó néhány jelzésére.

Példák a hasításra

Ami a hasadás jelentését illeti a pszichoanalízisben és a pszichológiában, általánosságban a következőképpen példázhatjuk:

• Meglehetősen vallásos egyén, aki szerint a többi ember vagy elkárhozott, vagy áldott. Szelektíven, az ő személyes konstrukciója alapján látja az emberek szélsőségeit.
• Egy elvált házaspár fia, aki kerüli az egyik szülőt, míg végül a másikat bálványozza.

A hasítással kapcsolatos végső megfontolások

A hasadás az átalakulás és a szétválás folyamatát határozza meg egy tárgyban, legyen az fizikai vagy mentális. A mentális részben ugyanahhoz a tárgyhoz képest ellentétben állunk, szelektíven változtatjuk a szemléletünket, vagyis a negatív vagy pozitív oldalát látjuk a pszichés felépítésünknek és cselekvési igényünknek megfelelően.

Az elme védelmi mechanizmusa szűrőként szolgál, hogy a hiedelmek polarizálásakor a jó vagy rossz tulajdonságok közül válasszunk. Ha tisztában vagyunk ezzel a mechanizmussal, az közvetlenül hozzájárul az emberi elmét megosztó pszichopatológiák tanulmányozásához. Végső soron egy olyan eszközzel rendelkezünk, amely kijelöli az ember önmagáról alkotott megosztottságát.

A pszichoanalízis tanfolyamunkra való beiratkozással többet érthetsz meg az elme és a viselkedés árnyalataiból. Az online tanfolyamokon keresztül fejlesztheted önismeretedet, hogy teljes mértékben megértsd lényedet és szükségleteidet. Ráadásul a pszichoanalitikus ismeretek birtokában könnyedén kezelheti az útjában bekövetkező változásokat, beleértve a hasadás okozta változásokat is. .