Mindannyian tudjuk, hogy Freud a pszichoanalízis atyja, de mi a helyzet a freudi elméletekkel? Freud elmélete teljes Gyere és fedezd fel mindegyiket!

Ki volt Freud?

Sigmund Freud orvos-neurológus volt. A pszichés zavarokkal küzdő emberekkel a hisztériával, egy nagyon visszatérő betegséggel diagnosztizált emberek révén került kapcsolatba.

Így Freud a páciensekkel végzett tanulmányok és a hipnózis kezelésként való alkalmazása után észrevette, hogy ez önmagában nem elég. Ezért megkezdte tanulmányait, és megalkotta a pszichoanalízist, egy olyan terápiát, amely képes megoldani a páciensek lelki problémáit.

Freud teljes elmélete: Szabad asszociáció

A szabad asszociáció volt az, ami a pszichoanalízis kezdetét adta. Miután észrevette, hogy a hipnózis nem elég, Freud azt javasolta, hogy a páciensek kezdjenek el szabadon beszélni, mindenről, ami eszükbe jut. Így abból, amit a páciens az ülés során napvilágra hoz, a terapeuta képes lesz értelmet keresni az analizált tudattalanjában.

A szabad asszociáció tehát a pszichoanalitikus terápia alapvető része, és az álmok értelmezéséhez is használják.

Az álmok értelmezése

Freud számára az álmok nagyon fontos részét képezik a tudattalanhoz való hozzáférésnek, mivel rajtuk keresztül "kommunikál" az elme ezen területe a tudattal. A freudi módszer esetében mindent figyelembe vesznek: az álmodást, az emlékezést és az álom elmondását.

Ezen kívül Freud az álmokat úgy mutatta be, mint a tudattalan megértésének módját, hogy a páciensnek gondolatai vannak, és kapcsolatot teremt az álom és ezek között a tudatos gondolatok között. Így a terapeuta nagyobb hozzáférést kaphat a tudattalan akadályaihoz.

E két technikából kiindulva ismerkedünk meg Freud két témakörének fogalmaival.

Freud teljes elmélete: az első téma

Freud tanulmányainak első témájában az emberi elme három területének létezését tételezte fel: a Tudatos, a Tudat előtti és a Tudattalan. Értsük meg egy kicsit jobban ezeket?

A tudatosság

A tudatos az elménk azon része, amely mindennel foglalkozik, amihez hozzáférünk és amiről tudomásunk van, tehát mindennel, amire teljes mértékben képesek vagyunk emlékezni, gondolkodni és így tovább, tehát a tudatos csak egy kis része az elménknek.

A tudatalatti előtti

A tudatalatti olyan, mint egy szűrő a tudatos és a tudattalan között. Ebben vannak olyan emlékek és tények, amelyek bizonyos könnyedséggel tudatos emlékké válhatnak. Például valamilyen tárgy a főiskoláról, amire nem kell mindig emlékezned, de ha szükséges, pontosan tudod, miről van szó, ez egy olyan emlék, amely a tudatalattiban van jelen.

A tudattalan

Az egyén legtöbb emléke a tudattalanban van jelen. Ott "tárolódnak" mindazok a traumák, érzések és pillanatok, amelyekhez még akkor sem férünk hozzá, ha nagyon szeretnénk, hogy megértsük őket.

Előfordulhat például, hogy irracionálisan félsz egy kutyától, és soha nem érted, hogy miért, mert az elméd elnyomott egy nagyon élénk emléket, amelyben lehet, hogy egy kutya vagy az állat egy reprezentatív alakja szerepelt.

Ráadásul a tudattalan az elménk több mint 90%-át használja, ellentétben a tudatossal. Más szóval, több felfedezni való van rólunk, mint amit valójában már tudunk!

Freud elmélete teljes: a második téma

Tanulmányainak Második témájában Freud ismét három részre osztotta az emberi elmét: az Id-re, az Egóra és a Szuperegóra. Tudod, hogy melyik miért felelős?

Az Id

Az Id a tudattalanban található terület, és felelős az élet- és halálhajtásainkért, valamint a szexuális és véletlenszerű vágyainkért. Például az Id az, amely nem megfelelő vágyat küld nekünk, hogy olyasmit tegyünk, amit a társadalom gyakran elfojt.

Információt szeretnék kapni a pszichoanalízis tanfolyamra való beiratkozáshoz. .

A vágyai kielégítésének igénye miatt az Id nem gondolkodik a szabályokon és nem gondol a következményekre, csak az élvezetet keresi.

A szuperego

A Szuperego az Id-től eltérően tudatos és tudattalan szinten is jelen van. Így az emberi élet számos impulzusát igyekszik elfojtani. Ezért felelős a cenzúráért, a bűntudatért és az elfojtástól való félelemért. Szabályai a korai gyermekkorban posztulálódnak, amikor a gyermek elkezdi megérteni a szülők és az iskola által adott tiltásokat.

Sőt, ez egy szabályozó testület, amely meghatározza az erkölcsöt, az etikát és a helyes és helytelen fogalmát. És számára nincs középút a helyes és helytelen között.

Az Ego

Az Ego az elménk fő része, elsősorban a tudatban van megalapozva, de hozzáfér a tudattalanhoz is. Továbbá felelős az Id és a Szuperego közvetítéséért. A valóságtól vezérelve képes elfojtani az Id vágyait, de képes minimalizálni a Szuperego által tett megtorlásokat is.

Ezért az Ego a középút, és ő az, aki uralkodik rajtunk, és meghozza a végső döntést a választásainkban.

Freud ezeken a fogalmakon kívül még sok mást is posztulált! Olvass tovább, hogy megismerd a teljes elméletet!

Freud elmélete teljes: a pszichoszexuális fejlődés

Freud azt posztulálta, hogy az ember már csecsemőkorban elkezdi kifejleszteni a szexualitását. Ezzel azt a gondolatot valósította meg, hogy a gyermekek nem "tiszták", mint ahogyan azt elképzelték. A pszichoszexuális fejlődésnek tehát 5 szakasza van, ez életkor szerint történik, de nincs rögzült konszenzus, hiszen a szakaszok egymásba fonódnak.

Szóbeli fázis

Az orális fázis az első életévig tart, és itt a gyermek a szája segítségével fedezi fel a világot, és jól érzi magát, ha szoptatják.

Anális fázis

Az anális fázisban, amely 2 és 4 éves kor között következik be, a gyermek felfedezi, hogy képes irányítani, mikor megy a mosdóba; ez a defrail fázis. Így felfedezi, hogy rendelkezik a záróizom kontrollal.

Fallikus fázis

Ezt a szakaszt a nemi szervek felfedezése határolja be, és 4-6 éves korig tart. A nemi szervükhöz való ragaszkodás arra készteti őket, hogy elméleteket próbáljanak megfogalmazni arról, hogy egyes gyerekeknek miért van pénisze, másoknak pedig miért van vaginájuk.

Késleltetési fázis

A látenciafázis 6 és 11 év között, vagyis a serdülőkor előtt tart. Ebben a fázisban a gyermek a társas tevékenységekben, például a sportban, a zenében és más tevékenységekben keresi az örömöt.

Genitális fázis

A genitális fázis 11 éves kortól kezdődik, azaz a tulajdonképpeni serdülőkor. Itt a gyermekek és a serdülők szexuális impulzusokat kezdenek érezni, tehát megkezdődik a romantika és a vágy tárgyának megfogalmazása.

Információt szeretnék kapni a pszichoanalízis tanfolyamra való beiratkozáshoz. .

Freud a pszichoszexuális fejlődés mellett bizonyos komplexek létezését is feltételezte.

Freud elmélete teljes: az Ödipusz-komplexus

Az Oidipusz-komplexus akkor lép fel, amikor a fiúgyermek úgy érzi, hogy az apja fenyegeti. Ez azért következik be, mert az anyja minden figyelmét és szeretetét keresi, ezért féltékeny az apjára.

Ez a féltékenység az apja riválisává teszi, és ez csak az Én érésével győzhető le, amely érzékeli az apa impozáns hatalmát, vagyis azt, hogy a gyermeknek tanácsosabb az apával szövetkeznie, mint ellene állni. Ez az érés arra készteti a gyermeket, hogy azonosuljon az apával, és érett szexualitást fejlesszen ki.

Az Oidipusz-komplexus a fallikus fázisban jelentkezik, és a fiúgyermek félelmet érez attól, hogy ugyanúgy kasztrálják, mint az anyját, mivel neki nem ugyanaz a nemi szerve, mint neki.

Carl Jung alkotta meg továbbá az Elektra-komplexust, amely az Ödipusz-komplexus női változata.

Freud elmélete teljes: A kasztrációs komplexus

A kasztrációs komplexus az Ödipusz-komplexus alapján fogalmazódott meg. Ez a komplexus nem a fizikai kasztrációról, hanem a mentális kasztrációról, vagyis a gyermekre rótt korlátokról szól. A gyermek úgy érzi, hogy szüleinek, főként apjának hatalmában áll korlátokat szabni neki, ezért "kasztrálhatják" az Id-ből fakadó vágyait és késztetéseit.

Freud elmélete teljes: a védekezés mechanizmusai

Az Ego által elszenvedett állandó feszültség miatt igyekszik védekező mechanizmusokat létrehozni, hogy csökkentse a félelmet, és kizárjon a tudatból bizonyos nem kívánt tartalmakat és emlékeket. A védekező mechanizmusok így eltorzítják a valóságot, és még a nárcizmusnak is kedvezhetnek, mivel csak azt mutatják az Egónak, amit látni akar.

Ellenállás és átvitel

Az ellenállás egy olyan akadály, amelyet a páciens maga és az analitikus közé állít. Ez védekező mechanizmusként működik. Továbbá az átvitel olyan, mint egy kötelék, amely a páciens és az analitikus között jön létre. Freud ezt a köteléket a szeretet egy formájaként értelmezi, mint az anya és gyermeke szeretetét. Az átvitel révén a tudattalan hozzáférhetőbbé válik.

Következtetés

Mint észrevehető, a freudi elméletek a tudattalanon és a rejtett traumákon alapuló emberi elme körül forognak. Emellett a szexuális késztetések és a libidó mellett az egyén szexuális kérdését is nagymértékben figyelembe veszi.

Végezetül azt javaslom, hogy a kiemelt linkekre kattintva mélyítse el ismereteit az egyes elméletekkel kapcsolatban. Törekedjen arra, hogy minden nap bővítse elméjét és megértse a pszichoanalízist és annak működését!