A Gestalt pszichológia az egyik legnépszerűbb elmélet vagy pszichológiai áramlat a pszichológia világában. De miről is van szó?

A Gestalt-pszichológia filozófiai gyökerekkel rendelkezik, és a humanista pszichológia keretébe illeszkedik, de van néhány sajátossága, amelyeket az alábbiakban ismertetünk.

Jelentése

A Gestalt szó a német nyelvből származik, és nincs közvetlen megfelelője az angolban, azonban általában úgy fordítják le, hogy a dolgok elhelyezése vagy összerakása egy egész.

A pszichológia területén a Gestaltot leginkább mintaként vagy konfigurációként lehet leírni. Ebben az összefüggésben a Gestalt az emberi elmét és viselkedést mint egészet foglalja magában.

Meghatározás

A Gestalt-pszichológia egy olyan áramlat, amely az észlelés tanulmányozásán alapul, ahol az ember az észleléseit egészként és nem csak a részek összegeként osztályozza. A Gestalt-elmélet kiemeli azokat a mentális reprezentációkat, amelyeket mi emberek hozunk létre, és összefogja az észleléseket, amelyeken keresztül ki vagyunk téve.

Ily módon a képek, hangok, emlékek, minden befolyásolja viselkedésmódunkat és életszemléletünket, alakzatok vagy formák sorozatát hozva létre elménkben, hogy megmagyarázzunk bizonyos adathalmazokat.

Gestalt pszichológia jegyzetek

Etimológia

Az etimológiából kiindulva a "Gestalt" szónak nincs pontos fordítása. Azt mondhatjuk, hogy néhány értelmezése lehet "forma", "alakzat" vagy "struktúra". Azonban van egy olyan konnotációja, mint "konfigurációs struktúra".

Kiemelt szerzők és történelem

A Gestalt-elmélet Németországban született a 20. század elején, és Max Wertheimer , Wundt tanítványának munkásságán alapul, aki elméletét mentora strukturalizmusára és Watson behaviorizmusára adott válaszként alapozta meg.

Míg Wundt a pszichológiai kérdések felosztására összpontosított, Wertheimer és a Gestalt többi alapítója az elméről mint egészről gondolkodott. Innen ered az az elv, hogy az egész nagyobb, mint a részek összege.

Tudjon meg többet...

A Gestalt eredete Max Wertheimer, Wolfgang Köhler és Kurt Koffka megfigyeléseinek eredménye. Max Wertheimer javasolta a Phi-jelenség fogalmát, amelyben azt látjuk, hogy a villogó fények sorozata a folyamatos mozgás illúzióját kelti. Ezt nevezik "látszólagos mozgásnak".

Más gondolkodók, például Immanuel Kant, Ernst Mach és Johann Wolfgang továbbfejlesztették a pszichológia ezen aspektusát. A látszólagos mozgásra példa az animációs filmekben látott képkockák, amelyek a szereplők mozgásának illúzióját keltik bennünk.

A Gestalt-elmélet alapelvei és példái

A Gestalt-elmélet az emberi észlelést és azt igyekszik megmagyarázni, hogy miként hozunk döntéseket az alapján, ahogyan a dolgokat az elménkben érzékeljük. Ezt az elméletet figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy megfontolásai szerint az alakzatokról alkotott észlelésünk a kép, a tapintás, a hang és az emlékdarabok összessége által konfigurálódik.

Ezért mindezek az információk hozzák létre mentális reprezentációinkat. Ez az elmélet azonban ellene mond annak az érvelésnek, hogy a hozzánk érkező információkból létrejön egy "perceptuális egész". Hanem inkább több részből álló összeg, amely az érzékszerveinkből és az emlékezetünkből származó adatokból áll össze, és egy egész alakzatot alkot.

Gestalt törvények

Pragnanz törvény

Azt állítja, hogy az agy arra törekszik, hogy a lehető legegyszerűbben rendszerezze az elemeket. Az agy gyors szintézist végez, amelynek célja, hogy leegyszerűsítse a látottakat, mivel nem vesztegethetjük az időt arra, hogy mindent elemezzünk magunk körül.

Az alak-háttér törvénye

Ez azt állapítja meg, hogy az ember nem képes egy tárgyat egyszerre alaknak és háttérnek értelmezni. Erre világos példa a Rubin csésze, ahol lehetetlen egyszerre megörökíteni az arcokat és a csészét.

Közelségtörvény

Ebben a törvényben az egymáshoz legközelebbi elemek egyetlen tömböt képviselnek az érzékelésünk szerint. Egy példa erre, amikor 3 könyvkötegre nézünk, és ahelyett, hogy mindegyiket külön-külön értékelnénk, minden csoportot egyetlen tömbnek látunk.

Információt szeretnék kapni a pszichoanalízis tanfolyamra való beiratkozáshoz. .

Olvassa el továbbá: Gestalt-törvények: a formapszichológia 8 törvénye

A hasonlóság törvénye

A hasonló alakzatok látszólag egyformának tűnnek, erre példa a fák, amelyek egyedi alakzatokkal rendelkeznek, de azonos módon kapcsolódnak egymáshoz.

A közös sors törvénye

Ez a törvény azt mutatja, hogy ha több tárgy ugyanabban az irányban mozog, akkor azokat egy halmaznak tekintjük.

Zárójog

Hajlamosak vagyunk lezárni olyan kontúrokat, amelyek valójában nem zártak. Erre példa, amikor egy görbe vonalat látunk, amely majdnem zárt, de van egy nyílás, az agyunk mégis azt feltételezi, hogy az egy kerület.

A jó folytatás törvénye

Az agy inkább figyelmen kívül hagyja a megfigyelt képek hirtelen változásait. Példa erre, amikor egy plakátot látunk egy szöveggel, amelyet egy pózna takar. De akkor is megértjük, ha ez a töredék nem jelenik meg.

Gestalt-terápia

A Gestalt-terápia célja, hogy a páciens megértse, mit érez, gondol, mond és tesz, mindent összehangoljon, és megoldást találjon a problémáira. Ez a humanista megközelítés része, és alapelvei a következő témakörökben vannak felsorolva.

• Ismerd meg önmagad : önmagunk önvizsgálatán keresztül képesek leszünk azonosítani az okokat, amelyek miatt bizonyos módon reagálunk, érzünk és viselkedünk.
• A most számít: e szerint az elmélet szerint az számít, ami a jelenben történik, a múlt és a jövő pedig ennek kivetülései.
• Felelősségvállalás: a Gestalt-pszichológia szerint, ha vállaljuk a felelősséget azzal kapcsolatban, ami velünk történik, nagyobb a problémáink megoldására való képességünk. És egyúttal nagyobb az emberek számára a potenciál.

A Gestalt-terápia hatékonysága

A Gestalt-terápia hatékony a klinikai rendellenességek kezelésében, többek között:

• skizofrénia;
• személyiségzavarok;
• affektív zavarok;
• szorongás,
• anyagfüggőség;
• pszichoszomatikus rendellenességek metaanalízisben.

A Gestalt-terápiával továbbá több mint 3000 pácienst kezeltek. A páciensek nemcsak a személyiségzavarok, az énkép és az interperszonális kapcsolatok terén javultak, hanem a páciensek is nagyon hasznosnak ítélték a terápiát.

A legnagyobb hatásméreteket akkor találták, amikor a Gestalt-terápiát a depresszió, a szorongás és a fóbiák tüneteinek kezelésére alkalmazták.

Záró megjegyzések a Gestalt-pszichológiáról

A Gestalt-terápia számos pszichológiai rendellenesség kezelésének hatékony módja. Ha azonban depressziós vagy szorongásos tünetekkel küzd, nehéz lehet motivációt találni arra, hogy elhagyja a házat.

Ezért online pszichoanalízis tanfolyamunkat (EAD) otthon is elvégezheti, hogy megismerje és elmélyítse a következőket Gestalt pszichológia Alakítsa át szakmai és magánéletét még ma, ha részt vesz tanfolyamunkon. Emellett online tanfolyamunk megfizethető árakat és képzett szakembereket kínál, hogy a lehető legjobban megfeleljen az Ön igényeinek.