Érezted már, hogy egy csoportban az emberek hirtelen elkezdenek ugyanúgy viselkedni? Vagyis ismétlődő viselkedésről van szó. Ki az egyén ebben a jelenségben? Ezek azok a helyzetek, amelyekkel a tömegpszichológia aggódik.

Ebben a cikkben arról fogunk beszélni, hogy mi is ez, az elméletek és gyakorlati példák a témában.

Mi a tömegpszichológia

A tömegpszichológia tömegpszichológia néven is ismert. a szociálpszichológia egyik ága. amelynek célja az egyének tömegeken belüli viselkedési jellemzőinek tanulmányozása.

Itt, a tömegben, a viselkedés egyetemességének érzése és az egyéni felelősség gyengülése befolyásolja a kollektívát. Ez főként akkor következik be, amikor a csoportban lévő emberek száma növekszik. Ezért ez a terület nemcsak a tömegben lévő egyes tagok viselkedésének tanulmányozását foglalja magában, hanem a következőkét is a tömeg mint egységes egység viselkedése .

A tömegpszichológia klasszikus megközelítésében az elméletalkotók a tömeges összejövetelekből eredő negatív jelenségekre összpontosítva A jelenlegi elméletek azonban pozitívabban ítélik meg ezt a jelenséget.

Néhány elmélet a tömegpszichológiáról

Freudi elmélet

A freudi elmélet szerint, amikor az ember egy tömeg tagjává válik, tudattalanja felszabadul. Ez azért történik, mert a szuperego korlátai lazulnak. Ily módon az egyén hajlamos követni a tömeg karizmatikus vezetőjét. Ebben az összefüggésben csökken az ego ellenőrzése az id által kiváltott impulzusok felett. Következésképpen az emberek személyiségében normális esetben elzárt ösztönök a felszínre törnek.

Fertőző elmélet

A fertőzéselméletet Gustavo Le Bon fogalmazta meg. Ez az elmélet azt állítja, hogy a tömegek hipnotikus hatást gyakorolnak tagjaikra. Mivel a névtelenség védi őket, az emberek lemondanak egyéni felelősségükről. Ily módon engednek a tömegek ragályos érzelmeinek.

Így a tömeg önálló életre kel, felkavarja az érzelmeket és irracionalitásba kergeti az embereket.

Emergens szabályelmélet

Ez az elmélet azt állítja, hogy a kollektív cselekvéshez kapcsolódó nem hagyományos viselkedés okkal alakul ki tömegekben: az új viselkedési normák kialakulásának eredménye, amelyek a válságok előidézésére reagálnak.

Ez az elmélet azt sugallja, hogy a tömegek a válságok közepette alakulnak ki. Ezek a válságok arra kényszerítik a tagokat, hogy feladják a megfelelő viselkedésről alkotott korábbi elképzeléseiket. Mindez a cselekvés új módjainak keresése érdekében.

Amikor egy tömeg kialakul, a tömeg viselkedését nem szabályozza semmilyen norma, és nincs vezetője. A tömeg azonban azokra összpontosít, akik megkülönböztető módon viselkednek. Ebben az összefüggésben a megkülönböztetés a tömeg viselkedésének új normájaként jelenik meg.

Társadalmi identitás elmélet

Henri Tajfel és John Turner az 1970-es és 1980-as években fogalmazták meg ezt az elméletet a tömegek cselekvésének magyarázatára, a társadalmi identitáselmélet legjelentősebb aspektusa az önkategorizációs elméleten keresztül történő fejlődés.

Azt kell mondanunk, hogy a társadalmi identitás hagyománya azt feltételezi, hogy a tömegek több identitásból állnak. Ezek viszont komplex rendszereket alkotnak, nem pedig egységes, egységes rendszert.

Ez az elmélet a személyes (egyéni) identitás és a társadalmi identitás közötti különbséget hangsúlyozza. Ez utóbbi arra vonatkozik, hogy egy személy hogyan értelmezi magát egy csoport tagjaként. Bár ezek a kifejezések kétértelműek lehetnek, fontos megjegyezni, hogy minden identitás társadalmi Ez abban az értelemben értendő, hogy a személyt a társadalmi viszonyok alapján határozzuk meg.

A társadalmi identitáselmélet azt is megemlíti, hogy a társadalmi kategóriák erősen kötődnek az ideológiai hagyományokhoz. Például a katolicizmus és az iszlám. Egyes esetekben a társadalmi identitás még a biológiai túlélésnél is fontosabb lehet.

Ezt olyan kérdésekben láthatjuk, ahol egy személy feláldozza magát egy ideológiáért. Például valaki, aki túlzottan sok időt szentel olyan ügyeknek, amelyekben hisz, amelyekkel azonosul. Talán a legfontosabb pontja ennek az elméletnek az, hogy a társadalmi identitás az, ami összeköti a tagokat . végül is ez összehozza a tömeg tagjait.

Információt szeretnék kapni a pszichoanalízis tanfolyamra való beiratkozáshoz. .

Olvassa el továbbá: Itt az idő? 15 kérdés a döntéshez

2 Példák a tömegek viselkedésére

Most pedig beszéljünk a gyakorlati példákról. tömegpszichológia Általánosságban elmondható, hogy a tömegjelenségeknek különböző típusai vannak, amelyeket összegyűjtve találhatunk a következőkben két fő csoport: a fizikai közelséggel rendelkező csoport, azaz ahol közvetlen kapcsolat van az emberek között, és a fizikai közelség nélküli tömegcsoport.

A fizikai közelségben lévő tömegek csoportján belül a következő csoportokra oszthatjuk őket aggregált és dezaggregált tömegek :

Összesített tömegek

Ebben az esetben az embereket egy közös érdeklődés alapján csoportosítják. Ez a helyzet például a csőcselék és a közönség esetében, ahol a csőcselék aktív karakterű tömegek összessége.

Ezenkívül, általában erőszakosak és bizonyos módon osztályozhatók: agresszív (pl. tüntetés); kitérő (pl. tűz esetén); megszerző (pl. eladás vagy felszámolás esetén); kifejező (pl. vallási gyűlések).

A közönség rendezett és passzív tömeg, amely valakire vagy egy eseményre figyel. Az emberek pusztán véletlenszerűen csoportosulnak egy bizonyos helyen (mint például az utcán sétáló emberek).

Fizikai közelségben nem lévő tömegek csoportja

Ezt a csoportot a térben és időben szétszórt tömegek csoportjának is nevezik. Magába foglal minden olyan helyzetet, amelyben az emberek nem látják, nem hallják egymást, nem beszélnek egymással. Más szóval nem ismerik egymást, és nem tudják pontosan, hogy hányan vannak. Például amikor ugyanabban a pillanatban ugyanazt a televíziós műsort nézi vagy ugyanazt a rádióműsort hallgatja. Más szóval, hirtelen történik.

A legfontosabb szempont az, hogy az emberek nem azért vannak ott, hogy megközelítsék az eszméket és értékeket.

E kettőn kívül létezik még egy speciális csoportja ennek a jelenségnek, az úgynevezett tömegpszichológia Ez magában foglalja a következőket kollektív mániák (például a divat), a népfelkelések (mint például a rasszizmus esetében) és a társadalmi mozgalmak (például a feminista mozgalom).

Egy másik világos példa, ahol a tömegpszichológia formát ölt az internetes ügyekben. Például a álhírek amelyek széles körben elterjedtek és tömeges reakciókat váltanak ki. Itt, mint már említettük, az emberek feltételeznek egy vezetőt, és vakon követik őt.

Következtetés

A tömegpszichológia rendkívül érdekes, ahogy az emberi viselkedésről szóló tanulmányok többsége is. Ne feledjük, hogy a tömeg tanulmányozása fontos ahhoz, hogy egyénileg is megértsük magunkat.

Ha többet szeretne megtudni a tömegpszichológia Van egy 100%-ban online klinikai pszichoanalízis tanfolyamunk, amely a mélyreható pszichoanalízisről szól, és biztosak vagyunk benne, hogy fontos lesz az Ön számára.

Információt szeretnék kapni a pszichoanalízis tanfolyamra való beiratkozáshoz. .