A filozófiához empirista, Az emberek az érzékszervi tapasztalatokból alakítják ki tudásukat, és az emberi tudás csakis a tapasztalatokból jön létre. Más szóval, semmi sem létezik az elmében az érzékelések előtt, amelyek a tudás alapját képezik.

Az empirizmus kifejezést először John Locke gondolkodó fogalmazta meg, mondván, hogy az elme olyan, mint egy "üres tábla". Ebben az értelemben ezt a táblát a következők töltik ki átélt érzések az életük során.

Röviden, az empirista elmélet szerint az emberi tudás az érzékelések megtapasztalása során szerezhető meg. Ily módon nincs veleszületett tudás, hanem az érzékelések során szerzett tudás, így fejlődik a tanulási folyamat.

Tartalomjegyzék

• Mi az empirizmus?
• Mi az empirista?
• Az empirista meghatározásának alapjai
• Az empirizmus és a racionalizmus közötti különbség
• Az empirizmus és főbb jellemzőinek meghatározása
• Empirista filozófia
  • John Locke
  • Thomas Hobbes
  • David Hume

Mi az empirizmus?

Az empirizmus az a filozófiai, ismeretelméleti áramlat, amely szerint az ismereteket az élet gyakorlati tapasztalataiból szerzi meg az ember. Ily módon nincs veleszületett vagy ösztönös tudás az egyénnek, vagyis a a tanulás csak akkor következik be, ha a múltat már megéreztük. .

Filozófia empirista szintén Arisztotelésztől ered, aki azt állította, hogy a tudás a tapasztalatokból származik, szemben a platóni elméletekkel, amelyek veleszületett tudást állítottak.

Ebben az értelemben az empirizmus azt mutatja, hogy az emberek kognitív struktúrája fokozatosan, a gyakorlati tapasztalatokkal szemben alakul ki. Az élet során előforduló legintenzívebb és legbőségesebb tények által kiváltott érzések.

Mi az empirista?

Empirista a szó értelmében az, aki az empirizmust követi vagy védelmezi. Ami az az elmélet, amely kizárólag a megélt tapasztalatokat ismeri el az emberi tudás alapjának.

Az empirizmus kifejezés a görög empeiria és francia empirizmus Az empirizmus fogalmának eredete, amely úgy foglalható össze, mint a ismeretanyag csak a gyakorlatban.

Az empirista meghatározásának alapjai

Az emberi tudás megszerzésének magyarázatához az elmélet empirista alapul:

• Induktív érvelés: az ember a valóságra vonatkozó következtetéseket az életében bekövetkezett események megfigyeléséből, intuitív módon vonja le. Más szóval, a konkrét esetek számából, amelyek a valóság megismeréséhez vezettek;
• Kísérleti módszer: Az események szisztematikus megfigyelése révén az egyén képes tudományos következtetésre jutni. Ennek érdekében ez a módszer kísérleteken alapuló következtetésekre jut, és nincs puszta spekuláció;
• Empirikus bizonyítékok: Ezek az érzékszervi tapasztalatokra vonatkoznak, az empirista filozófia ismeretelméletének fő alapjára, amelyben röviden kifejtik, hogy a valóság megfigyelése az érzékszerveken keresztül történik. Ezekből nyerjük a tények bizonyítását és jutunk el az emberi megismeréshez;
• Tabula Rasa: Mint korábban említettük, ez a kifejezés megállapítja, hogy a tanulás a lény tapasztalatain alapul, a születés pillanatában még minden ismeretlen.

Az empirizmus és a racionalizmus közötti különbség

Gyakran egy fogalmat a más fogalmaktól való különbözősége vagy akár ellentéte révén értünk meg. Ezért fontos különbséget tenni az emberiség történelmét talán két olyan filozófiai vagy gondolkodási iskola között, amely az emberiség történelmét jellemezte:

• Racionalizmus : a ötlet A racionalista úgy gondolja, hogy a fogalom többet ér, mint a példák, ahogyan az eszme is többet ér, mint a konkrét világban való megnyilvánulásai. A háromszög definíciója például tökéletesebb, mint a háromszög bármely rajza. Sok racionalista számára az értelem veleszületett (az emberrel együtt születik). A racionalista gondolkodás Platóntól ered, és sok filozófus aAz évszázadok során racionalistáknak nevezték őket: (Szent) Ágoston, René Descartes, Piaget stb.
• Empirizmus : a tapasztalat Az empirista az anyagot és annak megnyilvánulásait fontosabbnak fogja értékelni, mint az ideálist. Sok empirista számára az emberi értelem a tanulás és a tapasztalat eredménye, vagyis annak, amit az öt érzékszervünkön keresztül magunkba foglalunk. Csak a tapasztalat után lehetett fogalmakat kidolgozni. Egy empirista számára a háromszög eszméje a materializációval vagyAz empirista gondolkodás Arisztotelésztől ered, majd kibontakozik a középkori, modern és kortárs gondolkodókban, például Aquinói Szent Tamásban, David Hume-ban, Vygotskyban és Karl Marxban.

Az empirizmus tehát a racionalizmussal szemben álló áramlat: az utóbbi a tudást kizárólag az értelem útján szerzettnek értelmezi, míg a racionalisták veleszületett, azt védve, hogy a tudás a lény veleszületett velejárója.

Más szavakkal, míg az empirizmus azt állítja, hogy a a tudás az érzékszervi tapasztalatokból (az öt érzékszervből) származik. A racionalizmus úgy véli, hogy az értelem a lény velejárója, vagyis a tudás az emberi lét velejárója.

Néhány kulcsszó segít megkülönböztetni ezt a két iskolát. Használjuk a kifejezéseket óvatosan, mivel poliszémikusak (több jelentéssel bírnak). Didaktikai célokból felsorolunk néhányat ezek közül a különbségek közül:

• Racionalizmus : idealizmus, platonizmus, konceptualizmus, metafizika, absztrakció, inatizmus, Platón filozófiájának vonala.
• Empirizmus : tapasztalat, szenzorializmus, anyagiság, történetiség, konkrétum, tanulás, Arisztotelész filozófiájának vonala.

Fontos megjegyezni, hogy az empirista nem irracionalista, hiszen az érvelés nem a racionalizmus kiváltsága. Vannak olyan szerzők, mint Immanuel Kant és Martin Heidegger, akiket nehéz besorolni az empiristák vagy a racionalisták közé, mert nem mutatnak egyértelműen csak az egyik oldal felé orientálódó tendenciát.

Sigmund Freud munkássága túlmutat a pszichoanalízisen, és a tudás más területeire is hatással van, így Freudot filozófusnak tekintik. Megértjük, hogy Freudot az empirizmushoz közelebb kell helyezni, mert az emberi tapasztalatokból (a szexualitás fázisai, az Ödipusz-komplexus, a lélek és a test egységének ténye, a traumák történetisége stb.) és esettanulmányokból gondolkodik, amajd a személyiséggel kapcsolatos elvontabb fogalmak kidolgozása.

De az empirizmus túlsúlya ellenére Freudban ott van az a védekezés, hogy a pszichés apparátus valamilyen módon veleszületett (a maga késztetéseivel együtt), és ott van a freudi univerzálék fogalmi megfogalmazása, amely egy kicsit absztraktabb, ami egy kicsit a racionalista oldal felé húz.

Információt szeretnék kapni a pszichoanalízis tanfolyamra való beiratkozáshoz. .

Az empirizmus és főbb jellemzőinek meghatározása

Amint a fogalom meghatározása is sugallja, az empirizmus szerint az emberek az érzékszervi tapasztalatokból, azaz az észleléseik és érzéseik alapján alakítják ki tudásukat.

Ebben az értelemben minél nagyobbak az élettapasztalatok, minél nagyobb a megszerzett tudás, annál nagyobb az alany kognitív struktúrájának kialakulása.

A "tabula rasa" fogalmát az újkorban az empirista John Locke alkotta meg. A filozófus számára az ember olyan, mint egy üres tábla, minden tudás nélkül születik, és csak kitöltik, gyakorlati tapasztalatokból .

Empirista filozófia

A modernitásban a megismerés alapjainak középpontjában a kognitív tapasztalatok állnak. Így ez az empirista áramlat elsősorban John Locke, Thomas Hobbes és David Hume filozófusok által hajtott. Ennek főbb fogalmaira utalunk:

John Locke

Filozófus, aki "Esszé az emberi megértésről" (1690) című művében az empirizmus fogalmát kezdeményezte. Az újkor egyik fő empirista filozófusaként tartják számon, ő hozta létre a "tabula rasa" fogalmát, amely metafora a az élet, mint egy tábla Ez egy olyan folyamat, amely a születésünkkor kezdődik, és életünk során töltődik fel.

Sőt, Locke számára az emberi lény az egység a következők között lélek és test A testet a lélek mozgatja, és a lénynek nincs veleszületett tudástípusa.

Thomas Hobbes

Ugyanakkor azt állítja, hogy az emberi tudás fokozatosan szerezhető meg, mégpedig az érzékelés, az észlelés, a képzelet és az emlékezet révén, vagyis az egyes emberek személyes tapasztalatai szerint.

Hobbes elmélete az arisztotelészi ismeretelméleten alapul, amelyben az érzékelés az ébresztő a megismeréshez. Ezt követi az észlelés, amely aztán aktiválja a képzeletet, amelyet csak a gyakorlat révén sajátít el. Ennek eredményeként következik be az emlékezet aktiválása, amely lezárja az egyén ismeretkészletét.

David Hume

Az empirista filozófus számára az empirikus tudás egy olyan tapasztalati skála Ily módon egyfajta jelzőfényként működnek, meghatározzák, hogy az egyének hogyan értelmezik a világot.

Eközben Hume számára az ideák nem veleszületettek, hanem a tapasztalatok révén szerzett érzékelésekből és észlelésekből származnak.

Hume volt továbbá az a filozófus, aki jelentősen hozzájárult az "Okozatiság elvéhez". Továbbá az "Inquiry into Human Understanding" (1748) című művében az emberi elme tanulmányozását mutatja be, az érzékelések és a valóságról alkotott elképzelések szerint.

Ezenkívül vannak más empirista filozófusok, akik nyomot hagytak a történelemben az ismeretelméletről, amelyek a következők:

Információt szeretnék kapni a pszichoanalízis tanfolyamra való beiratkozáshoz. .

• Arisztotelész;
• Alhazen;
• Avicenna;
• Francis Bacon;
• William of Ockham;
• George Berkeley;
• Hermann von Helmholtz;
• IbnTufail;
• John Stuart Mill;
• Vygostsky;
• Leopold von Ranke;
• Robert Grossetest;
• Robert Boyle.

Ezért az empirista meghatározás szerint az emberek tudásának alapját az érzékszervi tapasztalatok képezik, ellentétben a racionalizmussal, amely a tudást a lény veleszületettjeként írja le. Más szóval a tudás a mindennapi életben megtapasztalt gyakorlatokból származik, amelyek a lény kognitív struktúráit és érzékszervi észleléseit alakítják.

Az emberi elme és a fejlődését magyarázó elméletek ismerete tehát minden bizonnyal elengedhetetlen az önismerethez és az egyének közötti kapcsolatokhoz. Ha érdekli a téma, és szeretne többet megtudni az elme titkairól, ismerje meg a Pszichoanalízis képzésünket. Ezzel a tanulással a tanítások mellett önismeretét is fejlesztheti, mert a tapasztalatokpszichoanalízis, képes olyan betekintést nyújtani a hallgatónak és a páciensnek/kliensnek önmagukba, amelyet egyedül gyakorlatilag lehetetlen lenne megszerezni.