Megismerés egy általános kifejezés, amely a tudással kapcsolatos, azzal, ahogyan a tanulási folyamat során megszerzett információkat befogadjuk, tudományos vagy empirikus úton. Más szóval, ez a az a képességünk, hogy az ingereknek megfelelően feldolgozzuk az információkat. amelyeket az érzékeink küldenek nekünk.

Más szóval, a külső információk befogadásával képesek vagyunk azokat elsajátítani és tudássá alakítani, amit aztán megismerésnek nevezünk. Számos kognitív folyamat létezik, amelyek többek között a memóriát, a figyelemtechnikát, a felidézést, az érvelést, a tanulást és a nyelvet foglalják magukban. A megismerés továbbá érzelmekkel és viselkedéssel is összefügg, és ez az, ami megkülönbözteti az emberimás lények.

A megismerés jelentése

A szó eredete a tanulni Röviden, ez egy pszichológiai funkcióra utal, ahol mindent, ami körülöttünk van, asszociálunk, és átalakítjuk azt gondolatok, ítéletek, képzelet, figyelem .

Röviden, a megismerés az a mód, ahogyan az agyunk érzékeli az eseményeket, és ismeretekké alakítja őket.

Más szóval, egyszerűen fogalmazva, a megismerés az, ahogyan az agy az öt érzékszervünkön keresztül felveszi a külső ingereket. Más szóval, a megismerés feldolgozza ezeket a külső környezetből származó érzékszervi információkat, értelmezi és megőrzi azokat.

A megismerés azonban túlmutat az ismeretszerzésen, hanem a viselkedésünkhöz is eszközként szolgál, ahhoz, hogy miként alakulnak társadalmi kapcsolataink. Más szóval, a megismerés az a folyamat, amelynek során az ember a tapasztalataival szembesülve elkezd együtt élni a környezetében társaival.

Mi a megismerés?

Mint már említettük, a megismerés a az emberi képesség az információk feldolgozására és tudássá alakítására Ebben a folyamatban az ember megalapozza képességeinek fejlődését, mint például az érzékelés, a képzelet, az értékítélet, a figyelem, az érvelés és a memória. Ezért a megismerés az ismeretelmélet egyik elemi fogalma.

A kognitív fejlődés tehát közvetlen hatással van az emberi viselkedésre, például az érzelmekre és a döntéshozatalra, ami meghatározza létmódunkat. Eközben a pszichológiai aspektus, a megismerés alapvető fontosságúvá válik mentális egészségünk szempontjából, ami életminőséget és a kapcsolatokra való képességet biztosít számunkra.

Jelentése kognitív folyamat

Röviden, a kognitív folyamat a tudás tartalmának mentális tevékenységgel történő kialakításához szükséges események összességét jelenti. Ez a folyamat a korai gyermekkortól az öregedésig fejlődik.

A kognitív funkciók alapvető szerepet játszanak a megismerési folyamatban, az elme számára a tudás és az értelmezések létrehozásában. A főbb kognitív funkciók közé tartoznak:

• felfogás;
• Figyelem!
• memória;
• gondoltam;
• nyelv;
• tanulás.

Bár ezek a funkciók alapvetőnek tűnhetnek az emberi léthez, tudnunk kell, hogy minden ember számára másképp alakulnak ki és másképp értelmeződnek. Minden kognitív folyamat egyedi élményeket hoz a személy számára, a tapasztalatai és észlelései szerint. Más szóval, az ingerek minden ember számára másképp értelmeződnek, az egyéni észleléseknek nincs szabványa.

A kognitív folyamatot olyan eljárások összességeként értelmezve, amelyek tudást és döntéseket eredményeznek, minden kognitív funkciónak reprezentatív szerepe van. Így az alábbiakban leírjuk a fő kognitív funkciók amelyek együttesen integrálják a környezetünkkel kapcsolatos új ismereteket és értelmezéseket.

Az érzékelés a kognitív folyamatban:

Az érzékelés az a képességünk, hogy a világot az elsődleges érzékszerveink által adott ingerek alapján értelmezzük:

• látásmód;
• szagot;
• ízlés;
• meghallgatás;
• tapintás.

Ebben az értelemben az érzékelés szerepet játszik a kognitív folyamatban, hogy az érzékszerveinken keresztül különböző formában érkező ingerek értelmezésén keresztül megérthessük a környezetet, amelyben élünk.

Figyelem és megismerés:

Ebben a kognitív funkcióban történik a koncentráció egy ingerre, hogy aztán később mélyebben feldolgozza azt. Ez az a kognitív funkció, amelyet a mindennapi tevékenységek során leginkább használnak. Továbbá a figyelmet felelősnek tartják a következőkért a többi kognitív folyamat irányítása A figyelemre például azért van szükség, hogy olyan helyzetekre összpontosítsunk, amelyeket érzékszerveink nem értek el.

Információt szeretnék kapni a pszichoanalízis tanfolyamra való beiratkozáshoz. .

Más szóval, a figyelem révén mélyebben koncentrálunk egy bizonyos ingerre, és az információkat központosított módon dolgozzuk fel a mindennapi döntéshozatalhoz.

Memória:

Az emlékezet az a kognitív funkció, amelynek keretében képesek vagyunk kódolni, rögzíteni és előhívni a múltbeli tapasztalatokból származó információkat, ami egy tanulási folyamat, amely segít bennünket saját személyiségünk kialakításában.

A memóriának több típusa létezik, például a rövid távú memória, amely arra a képességre utal, hogy a múltból származó információkat rövid ideig tárolja, például egy számot addig a pillanatig, amíg le nem írja.

Míg a memória egy másik típusában, például a hosszú távú memóriában az emlékek hosszú ideig megmaradnak. Ez a memóriatípus deklaratív memóriára oszlik, amelyet a következőkre kapunk oktatás és személyes tapasztalatok révén és a procedurális memória, amely a rutinszerű tevékenységek, például a járművezetés során történő tanulásra utal.

Gondolkodás a kognitív folyamatban:

A gondolkodás révén lehetséges a kapott információk integrálása, az eseményekkel és a megszerzett ismeretekkel való összefüggésbe hozása. A gondolkodás tehát a problémák megoldásához érvelést használ, ami ezt a kognitív funkciót a megismerési folyamat alapvető funkciójává teszi.

Nyelv:

Ahogyan azt sugallják, a nyelv révén a kifejezzük érzéseinket és gondolatainkat Más szóval, a beszéd az az eszköz, amelyet a kommunikációra használunk, és amellyel információt közvetítünk magunkról és környezetünkről. Továbbá a nyelv és a gondolkodás együtt fejlődik, mivel kölcsönösen befolyásolják egymást.

Tanulás a kognitív folyamatban:

A tanulás az a kognitív funkció, amelynek során a megszerzett új információ beépül a korábbi ismeretekbe. A tanulás során különböző elemek szerepelnek, az alapoktól az összetettebbekig, mint például a járás megtanulása, a hajmosás, vagy akár a szocializációs és döntéshozatali tevékenységek elvégzése.

Ebben az értelemben a kognitív folyamatban a tanulás az információ tárolásáért felelős, ami aztán a megszerzett tudást eredményezi. Ezért minél nagyobb az információ, azaz minél több az inger és a kifejlesztett tevékenység, annál jobb lesz a tanulás.

Ez azt jelenti, hogy a számunkra természetes ingerek mellett a tanulást is lehet ösztönözni és fejleszteni. Például feladatmegoldással, tevékenységgyakorlással, problémamegoldással stb.

Az emberi megismerés a pszichológiában

Bár számos tudományterület tanulmányozta a megismerésnek az emberi viselkedésen belüli kapcsolatát, a pszichológia, akkori nevén a kognitív pszichológia volt az, amely a megismerés és a viselkedés kapcsolatát megalapozta.

Ebben az értelemben a pszichológia elmagyarázza, hogy az emberi viselkedés az egyéni jellemzők kombinációjának eredménye, amely a környezetében tapasztalt ingerekre adott reakciók sorozatából ered.

A kognitív pszichológia tehát nem más, mint az emberi viselkedés tudományos tanulmányozása annak érdekében, hogy megértsük, hogyan alakulnak ki a mentális folyamatok, amelyek aztán az emberek szellemi fejlődésének és viselkedésének alapját képezik. Ebből alakult ki a kognitív viselkedésterápia, amelynek célja az emberi megismerés torzulásainak feldolgozása.

Információt szeretnék kapni a pszichoanalízis tanfolyamra való beiratkozáshoz. .

A megismerést tehát a kognitív folyamatot alkotó funkciók összessége alkotja, amely az agy által kapott információkat rendszerezi, és viselkedéssé és érzelmekké alakítja át.

Ha azonban idáig eljutottál, akkor valószínűleg érdekel az elme és az emberi viselkedés tanulmányozása. Ezért meghívunk, hogy ismerkedj meg a Klinikai pszichoanalízis képzésünkkel. A képzés előnyei között szerepelnek: a) Az önismeret fejlesztése: A pszichoanalízis tapasztalata képes a hallgatónak és a páciensnek/kliensnek olyan betekintést nyújtani önmagáról, amely gyakorlatilagegyedül lehetetlen elérni; b) Javítja az interperszonális kapcsolatokat: Az elme működésének megértése jobb kapcsolatot biztosíthat a család és a munkahely tagjaival. A kurzus olyan eszköz, amely segít a hallgatónak megérteni mások gondolatait, érzéseit, érzelmeit, fájdalmait, vágyait és motivációit.

Végezetül, ha tetszett ez a tartalom, lájkolja és ossza meg a közösségi hálózatainkon. Ez arra ösztönöz minket, hogy továbbra is minőségi tartalmat állítsunk elő olvasóink számára.