Emberek magasságfóbia intenzíven félnek a magassággal járó helyzetektől, például magas épületben vagy létrán való tartózkodástól. Az akrofóbiában szenvedő személy emellett félelmet és szorongást érez, és kerüli a magassággal járó helyek látogatását.

Más fóbiákhoz hasonlóan az akrofóbia is érinthet bárkit bármely életkorban, azonban a magasságfóbia nagyobb valószínűséggel alakul ki gyermekeknél, tinédzsereknél és fiatal felnőtteknél. További részletekért olvasson tovább, és nézze meg a tériszony okait, tüneteit és kezelését.

Mi az akrofóbia?

A magas helyektől való fóbia. Ez egy olyan mentális egészségi állapot, amelyben az illető kellemetlen érzéseket tapasztal, amikor magas helyekkel találkozik. Érdemes kiemelni, hogy a magassággal kapcsolatos aggodalom érzése minden ember számára normális.

Az akrofóbiában szenvedő emberek azonban aránytalan és irracionális félelemérzetet tapasztalnak, amikor egy magasság előtt állnak. Ez olyan mindennapi feladatokat foglal magában, mint például a lépcsőmászás, az erkély közelében állás vagy az autó parkolása egy többszintes garázsban.

A magasságfóbia tünetei

A magasságfóbia tünetei a szorongásos krízisre jellemzőek. Enyhébb formáiban az illető tachikardia, remegés és túlzott izzadás jelentkezik, ha magas látvánnyal szembesül.

Ráadásul az akrofóbiás emberek nemcsak akkor érzik magukat izgatottnak, amikor nagyon magasan vannak, hanem akkor is, amikor csak elképzelik vagy előre látják azt a helyzetet, amitől a leginkább félnek, vagyis a tériszonyukat. Ezért v íme, az akrofóbia okozta főbb fizikai és pszichés tünetek:

Fizikai tünetek

• rosszullét vagy szédülés, ha magasságot lát vagy arra gondol;
• fokozott izzadás, mellkasi fájdalom vagy szorító érzés és megnövekedett szívverés, ha magas helyeket lát vagy magas helyekre gondol;
• remegés és bénultság érzése;
• szédülés, vagy olyan érzés, mintha elesne, vagy elveszítené az egyensúlyát, amikor magasról fel- vagy lefelé néz;

A pszichológiai tünetek közé tartozhatnak:

• pánik, amikor magas helyekkel szembesül;
• rendkívüli szorongás és idegesség érzése;
• ijedtség és sírni akarás lépcsőmászáskor, ablakon kinézve vagy felüljárón vezetve;
• túlzott aggodalom a jövő miatt.

A magasságfóbia okai

A szakértők szerint a tériszony bizonyos fokig abból a természetes félelmünkből fakadhat, hogy félünk leesni és megsérülni. Azonban a magasból való leesés okozta fájdalommal vagy következményekkel való foglalkozás hozzájárulhat az akrofóbia kialakulásához.

Általánosságban a kutatók nem zárják ki, hogy a fóbia kialakulásában szerepet játszhat egy negatív vagy traumatikus gyermekkori élmény. Más szóval, a gyermekkorban átélt traumatikus helyzetek lehetnek a fő tényezők az akrofóbia kialakulásában.

Hogyan diagnosztizálják a magasságfóbiát?

A magasságfóbia diagnózisát egészségügyi szakember, pszichiáter vagy pszichológus állítja fel. A konzultáció során a szakember felméri, hogy a páciens félelme zavarja-e a személyes életét és az elvégzendő feladatokat, akadályozva őt a normális életvitelben.

Továbbá egy kérdéssorozaton keresztül az orvos képes lesz azonosítani a páciens problémáját, hogy értelmezni tudja, hogy a páciens tünetei és viselkedése csak egy normális félelem vagy fóbia. Ezért a viselkedésével kapcsolatos kérdéseket és kérdőíveket részletesen megvizsgálják, hogy segítsék a diagnózis felállítását.

Amint az orvos arra a következtetésre jut, hogy a páciens a fóbiára kedvező viselkedési formákat mutat, kezelési lehetőségeket javasol a páciens tériszonyának kezelésére.

A magasságfóbia kezelése

A magasságfóbia más fóbiás vagy szorongásos rendellenességekhez hasonlóan kezelhető. A kezelés különböző technikák széles skálájából áll. Ide tartozik a kognitív viselkedésterápia, az expozíciós terápia, a gyógyszeres kezelés és a relaxációs technikák alkalmazása.

Mindenesetre a tériszony leküzdésének folyamata azon a feltételezésen alapul, hogy az akrofóbia a mindennapi életben egy normális helyzetre adott nem megfelelő reakció. Ezért a tériszony leküzdésére leggyakrabban alkalmazott terápiák a következők:

Kognitív viselkedésterápia:

A kognitív viselkedésterápia (CBT) a fóbiák kezelésében hatékonynak tartott pszichoterápia egyik formája. A CBT tehát abból áll, hogy a beteg jelenlegi életére, például gondolataira és viselkedésére összpontosít. Tehát ahelyett, hogy a múltbeli tapasztalatokra és a gyermekkori helyzetekre összpontosítanál.

A terápia fő célja tehát a betegség tüneteinek megszüntetése a páciens torz gondolatainak módosítása érdekében. Emellett a CBT során a diszfunkcionális érzelmeket és a nem adaptív viselkedésformákat is kezelik.

Exponált terápia

Az expozíciós terápiát a specifikus fóbiák kezelésének egyik leghatékonyabb eszközének tartják. Az expozíciós terápia során a kezelés lassan és fokozatosan abból áll, hogy a pácienst egy bizonyos magas helyzettel szembeállítják.

Információt szeretnék kapni a pszichoanalízis tanfolyamra való beiratkozáshoz. .

Másrészt létezik a virtuális valóság expozíciós terápia, amely egyfajta pszichológiai kezelés, amely a technológiát használja ki. Ebben a terápiában a páciens egyfajta szemüveget visel, amely képes bárhová magával vinni.

Így a páciens a virtuális valóság segítségével, biztonságos és nyugodt módon tapasztalhatja meg a hidakon való átkelést és a lépcsőmászást.

Gyógyszerek

A magasságfóbiában szenvedők gyógyszert szedhetnek, hogy enyhítsék az akrofóbia okozta félelem és szorongás tüneteit. Az ilyen típusú félelem kezelésére használt fő gyógyszerek közé tartoznak:

• Béta-blokkolók: egyes béta-blokkolókat a szorongás fizikai tüneteinek, például a megnövekedett pulzusszámnak a kezelésére vagy megelőzésére használnak. Más szóval "gyógyszerként" szolgálnak.
• Relaxánsok (benzodiazepinek): Az olyan gyógyszerek, mint a benzodiazepinek, amelyek segítenek ellazulni, egy időre csökkenthetik a szorongást.

A gyógyszerek és terápiák mellett a beteg kipróbálhat relaxációs technikákat is, mint például:

• gyakorolja a jógát;
• mély légzés;
• meditáció;
• vagy progresszív izomlazítás

Mindezek segíthetnek az akrofóbia miatti stressz és szorongás kezelésében.

Végső megfontolások a magasságfóbiáról

Mint láttuk, a magasságfóbia pánikrohamokat okozhat, és veszélyeztetheti az egyén életminőségét. Bár a magasság kerülése rövid távú enyhülést hozhat, ez nem kezeli a félelem és szorongás alapvető okát.

Ezért fontos, hogy beszéljen orvosával, és keressen megfelelő kezelést az akrofóbiájára. Ha tehát tetszett a fenti szöveg, és szeretné elmélyíteni ismereteit más fóbiákról, iratkozzon fel online klinikai pszichoanalízis tanfolyamunkra.

A 100%-os Ead órák segítségével mélyebben megértheted az emberi viselkedést. Ráadásul a tanfolyam végén tanúsítványt kapsz a tanfolyam elvégzéséről, amely lehetővé teszi, hogy hivatásos pszichoanalitikusként gyakorolj és tevékenykedj a munkaerőpiacon. Ne hagyd ki tehát ezt a lehetőséget, és jelentkezz most ide kattintva!