Erőszakmentes kommunikáció: definíció, technikák és példák

George Alvarez 02-10-2023
George Alvarez

A Erőszakmentes kommunikáció (CNV), amelyet Marshall B. Rosenberg klinikai pszichológus dolgozott ki, az empatikus beszélgetés kialakításának beszélgetési folyamatát írja le.

Sokan az erőszakos kommunikáció alatt a beszélgetőpartner sértegetését, megütését vagy kiabálását értik. De nem veszik figyelembe az erőszak számos más formáját, amely akkor jelenik meg, amikor más emberekkel kommunikálunk.

Ezért az interperszonális kapcsolatok javítása érdekében Marshall Rosemberg kifejlesztett egy eszközt a jobb kölcsönös megértés érdekében. Így alkotta meg az erőszakmentes kommunikáció (NVC) kifejezést, amelyet együttműködő kommunikációnak vagy nem agresszív kommunikációnak is neveznek.

További részletekért olvasson tovább, és nézze meg a témával kapcsolatos definíciót, technikákat és példákat.

Mi az erőszakmentes kommunikáció?

Az erőszakmentes kommunikáció az a kommunikáció, amelyben a használt nyelvezet nem bánt vagy sért meg másokat vagy önmagunkat. Rosenberg szerint az erőszakos kommunikáció a kielégítetlen szükségletek negatív kifejezése.

Ez annak a tehetetlenségének és kétségbeesésének a megnyilvánulása, aki annyira védtelen, hogy úgy gondolja, a szavai nem elégségesek ahhoz, hogy megértesse magát.

Ennek fényében a CNV-modell osztozik a közvetítésben és a konfliktusmegoldásban használt fogalmakban. Más szóval, arra törekszik, hogy az empátiából és a nyugalomból eredő konfliktusok megoldásához szükséges párbeszéd és információcsere egyéni lehetőségeit kínálja fel.

Ebből arra következtethetünk, hogy az erőszakmentes kommunikáció is abból áll, hogy beszélünk és meghallgatunk másokat. Szükséges azonban, hogy szívvel cselekedjünk, hogy kapcsolatba kerüljünk önmagunkkal és másokkal, lehetővé téve az együttérzés érzésének kialakulását.

Erőszakmentes kommunikáció megélése

Az emberi lények soha nem hagyják abba a kommunikációt, akár a munkahelyen, akár otthon, akár a barátainkkal vagyunk. Valójában a kommunikáció elengedhetetlen a körülöttünk lévő világban való működéshez, de ahhoz is, hogy egyénként fejlődjünk.

Bár az általunk használt kommunikáció nem olyan hatékony, mint szeretnénk, és félreértésekhez vezethet. Mit teszünk, ha nem értünk egyet a felhozott érvekkel? Tudjuk, hogyan kell asszertívan kérni? Hogyan viselkedünk, ha konfliktussal szembesülünk?

Ezzel a problémával szembesülve az erőszakmentes kommunikáció (NVC) segíthet az egyénnek abban, hogy eszközöket hozzon létre az ilyen konfliktusok kezelésére. Ehhez azonban ismerni kell az NVC négy fő elemét:

  • megfigyelni, hogy mi történik egy adott helyzetben anélkül, hogy ítélkezne vagy értékelne;
  • tudatában kell lennünk a történésekkel kapcsolatos érzéseinknek;
  • tudatosítani az érzések mögött meghúzódó szükségleteket;
  • megfelelő és hatékony módon nyújtson be kérelmet.

Erőszakmentes kifejezésmód és példák

Az "erőszakmentesség" kifejezéssel Rosenberg az ember természetes hajlamára utal, hogy együtt érezzen embertársaival és önmagával. Ez a gondolkodás tehát a Gandhi által megfogalmazott "erőszakmentesség" fogalmából táplálkozik.

Lásd még: A titokzatosság a mondatban: "Lenni vagy nem lenni, ez a kérdés".

Ez azt jelenti, hogy az emberi kommunikáció nagy része, még az egymást szerető egyének között is, "erőszakos" módon zajlik, vagyis anélkül, hogy tudnánk, hogy beszédmódunk, szavaink és ítéleteink fájdalmat vagy sérülést okoznak másoknak.

Bár ez a fajta kommunikáció személyközi konfliktusokat generál, ezt a kifejezési módot egy ősi társadalmi-politikai-kulturális kultúra hagyományozta ránk, amely a diszfunkcióra épül:

Lásd még: Egy nap elfáradunk: eljött a pillanat?
  • Ítélj meg engem és a másikat: arra figyelünk, hogy mi a baj az emberekkel, abban a hitben, hogy a dolgok jobbra fordulnak;
  • Összehasonlítás: ki a jobb, ki érdemli meg és ki nem.

Erőszakmentes kommunikációs technikák

Az erőszakmentes kommunikáció azon az elképzelésen alapul, hogy minden ember képes az együttérzésre, és ezért csak akkor folyamodik erőszakhoz vagy a másiknak ártó viselkedéshez, ha nem ismeri fel a szükségletei kielégítésére alkalmasabb stratégiákat.

Marshall szerint az erőszakmentes kommunikációs technikák segítségével elsajátítjuk azokat a készségeket, amelyek segítségével meghallgathatjuk legmélyebb szükségleteinket, valamint a mély meghallgatás révén mások szükségleteit is. Az ítélkezés nélküli megfigyelés is egy olyan technika, amely a tények feltárásáról szól, miközben elkerüli, hogy ítéleteket és gondolatokat fűzzön hozzájuk.

Információt szeretnék kapni a pszichoanalízis tanfolyamra való beiratkozáshoz. .

Ezért a nem agresszív kommunikáció azt mondja, hogy figyeljünk meg mindent, amit látunk, hallunk vagy érintünk, de ítélkezés nélkül. Ez nem olyan könnyű, mint amilyennek tűnik. De hányszor álltál már meg, hogy elemezd, hogyan viselkedsz és reagálsz, amikor egy esemény történik? Szinte a másodpercben felmerül benned az ítélet. Nem így van?

Olvassa el továbbá: Mi az Alterity: definíció a nyelvészetben és a pszichológiában

Hogyan gyakoroljuk az erőszakmentes kommunikációt?

Amint láttuk, az erőszakmentes kommunikáció olyan erőteljes kommunikációs eszköz, amely elősegíti a megértést és az empátiát. Ez azonban nem egy egyik napról a másikra elsajátítható készség. Valójában maga a tanúsítási folyamat évekig tart, és számos tesztet, helyzetet és kontextust foglal magában.

Ezért az erőszakmentes kommunikáció elsajátításának első lépése a fent említett technikák gyakorlása csendes pillanatokban, a struktúrát követve. Az alábbi lépéseket is követheti:

  • nem tartják, nem vádolják, és nem mutatnak rá a másikra egy tényre;
  • együttműködésre és megértésre törekszenek, nem pedig konfliktusra;
  • ne keveredjetek szópárbajba;
  • Nem a másik megtámadása a cél, hanem egy olyan tény megváltoztatása, amely megnehezíti a kapcsolatot;
  • hívja fel a másikat, hogy vállalja a felelősséget, és tegyen valamit a kapcsolat javítása érdekében;
  • objektív ténynek kell lennie, nem pedig ítéletnek, meggyőződésnek, értelmezésnek vagy vádaskodásnak;
  • legyen határozott és világos, hogy mit akar;
  • nem értelmezik a külső viselkedést.

Végső megfontolások

Mint láttuk, használhatjuk a erőszakmentes kommunikáció mint az önismeret és az önelemzés eszköze, hogy tisztelettudó, magabiztos és szolidáris módon kommunikáljunk másokkal. Továbbá a CNV segítségével megtanulhatjuk tisztázni, hogy milyen érzelmeket érzünk.

És ha tetszett a fenti szöveg, akkor kínálunk Önnek egy 100%-ban online tanfolyamot, amely segít Önnek abban, hogy alkalmazza az erőszakmentes kommunikációt a kapcsolataiban. Tehát a klinikai pszichoanalízisről szóló online tanfolyamunkon keresztül Ead osztályokkal fejlesztheti tudását.

A tanfolyam végén tanúsítványt is kap a tanfolyam elvégzéséről. A tanfolyam elméleti alapjain túl minden támogatást megadunk a klinikai ellátást végezni kívánó hallgatónak. Ne hagyja ki tehát ezt a lehetőséget, kattintson ide és tudjon meg többet!

George Alvarez

George Alvarez egy elismert pszichoanalitikus, aki több mint 20 éve praktizál, és nagy tekintélynek örvend ezen a területen. Keresett előadó, számos műhelyt és képzési programot vezetett a pszichoanalízis témájában a mentálhigiénés iparág szakemberei számára. George szintén kiváló író, és számos pszichoanalízisről szóló könyvet írt, amelyek kritikai elismerést kaptak. George Alvarez elkötelezett amellett, hogy megossza tudását és szakértelmét másokkal, és létrehozott egy népszerű blogot az Online Pszichoanalízis Tanfolyamról, amelyet széles körben követnek mentális egészségügyi szakemberek és diákok világszerte. Blogja átfogó képzési kurzust kínál, amely a pszichoanalízis minden aspektusát lefedi, az elmélettől a gyakorlati alkalmazásokig. George szenvedélyesen segít másokon, és elkötelezett amellett, hogy pozitív változást hozzon ügyfelei és diákjai életében.